Hogyan válasszunk kölyökkutyát?

Ha már eldöntöttük, hogy kiskutyát vásárolunk, meg kell találni a számunkra megfelelőbb tenyésztőt. Ez nem könnyű feladat, mert sajnos nagyon sok a felelőtlen szaporító, aki csak az anyagi haszonszerzés miatt pároztatja a kutyáit, mindenféle genetikai ismeret nélkül.

Ha nem vagyunk biztosak magunkban, hívjunk magunkkal segítőt, akinek több tapasztalata van a kiválasztott fajtában. Az igazi tenyésztő első pillanattól kezdve rengeteg infóval szolgál a kutyusokról. Elmondja az oltásokat, tartásával és ápolásával kapcsolatos dolgokat, és néhányan 1 hétre való kutyatápot is adnak. 7 napos átszoktatási idő, ha másik kutyatáppal szeretnénk a továbbiakban etetni. Nyolc hetes korban ajánlott elválasztani anyjától a kölyköt.

A választásnál figyeljünk az egészségre:
- Tapintsuk át a kiskutya hasát, nincs-e felfújódva. A hasnak mindig puhának és rózsaszínűnek kell lennie.
- A fülben nem lehet barnás lerakódás, mindig rózsaszínűnek, tisztának és szagtalannak kell lennie.
- Az egészséges kölyök szőrzete fényes, sűrű, ápolt és selymes tapintású.
- Szeme fényes, tiszta tekintetű, sötét és nem kidülledő.
- Háta legyen egyenes.
- Járása ne legyen bizonytalankodó, lépéskor mancsai ne keresztezzék egymást.
- A fogaknál a megfelelő, ollós harapásra figyeljünk.

A kiskutya mentalitása is fontos szempont:
Gondosan vegyük szemügyre a kölyök mentalitását is! Nem mindig a legerősebb és legbátrabb kiskutya a legjobb választás.
Ha nincs tapasztalatunk a kutyaneveléssel kapcsolatban, ne válasszunk olyan kutyát, amelyik ügyesen igyekszik kiterjeszti saját hatalmát, keresztülvinni akaratát, és megtartani saját önállóságát. Az ilyen „korán érő” típusú kölyök inkább tapasztalt, a kihívásokra türelemmel és kitartással válaszoló magabiztos gazdihoz kerüljön.
Ugyanígy a „későn érő” típusú kölyök is tapasztalt gazdit igényel. Ő az, akiben fel kell építeni a magabiztosságot és az önállóságot. A legjobb, ha olyan helyre kerül, ahol van egy „jól nevelt” felnőtt kutya, aki ösztönösen segíti a kölyök szocializációját.
Az „átlagos” kölykök sem egyformák, nekik is más a jellemük, a fejlődésük. Ilyenkor nyugodtan bízzuk magunkat az ösztöneinkre! Az lesz a mi kis új családtagunk, aki iránt különös vonzalmat kezdünk el érezni. Ahogy nézzük az egész almot, valahogy mindig rajta akad meg a tekintetünk.

"Egy kutyának nem kell se luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszélen talált bottal. Lehetsz gazdag, vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkel ütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod ezt el? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel? Hány ember mellett érzed, hogy ami te vagy az különleges?"