2012. 04. 13. - 09:17
Mindenki annyit ér, amennyit küzd
Markolt Istvánnal a freerun és az xtreme martial arts egyik legelismertebb 23 éves hazai megszállottjával beszélgettünk szenvedélyéről és jövőbeli terveiről.
Elmesélnéd hogyan telik egy átlagos hétköznapod?
Általában dolgozom - ahogy mindenki más is. De természetesen alig várom, hogy elszabaduljak a munkából, és mehessek edzeni. Így amint tehetem irány a természet. A munkahelyemen szerencsére tolerálják, ha gyakorlok vagy kaszkadőrként kell helyt állnom egy-egy forgatáson.
Említetted, hogy az edzés a mindennapjaid része. Mesélnél erről egy kicsit bővebben?
Alapvetően mióta az eszemet tudom mindenem a mozgás. Így rengeteg sportot és mozgásformát kipróbáltam már. Szenvedélyem a freerun és az extreme martial arts - más néven harcművészeti akrobatika - mégis hosszú távon a jövőmet profi kaszkadőrként képzelem el.
Mit érdemes tudni a freerunról?
Ez igazából a kevésbé tehetős srácok sportja, akik szűkös anyagi lehetőségeik miatt kiszorultak az utcára, mert nem tehetik meg, hogy drága edzőtermekbe járjanak. Az egész lényege, hogy természetben vagy akár városi környezetben bizonyos objektumokat megpróbáljanak minél gyorsabban, hatékonyabban kikerülni, illetve átjutni rajtuk, mindezt látványos akrobatikai elemekkel színesítve.
Milyen érzés számodra, mikor vége a munkának, és elérkezett a freerun ideje?
Abban a pillanatban, amint elindulok, elfelejtem a hétköznapi problémáimat, és teljesen kitisztul a fejem. Ekkor érzem igazán, hogy élek és szabad vagyok. Lehet, furcsán hangzik, de kötelességemnek érzem kihajtani magam egészen a végső határokig. Azt hiszem, ezt hívják megszállottságnak.
Ahhoz, hogy a szenvedélyednek élhess a hétköznapokban meg kell teremtened az anyagi biztonságot. Mit teszel ennek érdekében?
Tipikus idealista vagyok, aki az álmait kergeti, így a pénz csak egy eszköz, hogy elérjem a céljaimat. Az anyagiak mindenképpen szükségesek a vágyaim megvalósításához, éppen ezért a tudatosság ezen a területen is nagyon fontos. Mivel mindenem a mozgás, és elég pörgős vagyok, így a lehető legkevesebb időt szeretném eltölteni a pénztárnál várakozva. A TaPasszt csak felragasztom a telefonomra, így mindig kéznél van, és pillanatok alatt fizethetek vele, így nem kell hosszú perceket sorban állnom, ha csak egy szendvicset veszek.
