A kezelések hatékonyságát figyeli a mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligencia alapú módszert fejlesztettek ki a kutatók, mely felméri egyes kezelések hatékonyságát és rámutat a leginkább megfelelő alternatív kezelésre a betegség, illetve a beteg igényei alapján.
Számos területen vehetjük nagy hasznát a mesterséges intelligenciának (MI), mely azon alapul, hogy a számítógépes rendszerek elmélete és fejlesztése képes olyan, normális esetben emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére, mint a vizuális felfogás, a beszédfelismerés, a döntéshozatal és a fordítás különféle nyelvek között.
Az MI áttörő jellegű felfedezéseket tett a közelmúltban az egészségügy terén is. A tudósok új mesterséges intelligencia technológiával rukkoltak elő, mely képes összehasonlítani egymással kezeléseket és rámutatni arra, melyik a legmegfelelőbb alternatíva egy páciens számára – áll egy új jelentésben.
A kezelések hatékonyságát is fel tudja mérni ezentúl a mesterséges intelligencia
Az orvosok randomizált kísérleteket használtak páciensek bevonásával, hogy tanulmányozzák a hagyományos kezelések hatékonyságát. Két csoportra osztották a betegeket, egyik csapat kapott kezelést, a másiknak placebót adtak. Az Aalto Egyetem és a Kelet-Finnországi Egyetem kutatói szerint más módszerek is vannak a kezelés hatékonyságának vizsgálatára.
A kutatók állítják, hogy az MI alapú módszer új és jelentős lehetőségeket kínál az orvosi kutatások fejlesztéséhez.
Olli-Pekka Ryynanen professzor elmondta: „Ma már meg tudjuk jósolni előre a kezelés kimenetelét egyes betegeknél, de felmérhetjük a már jelenlevő és új kezelési módszereket is. Ezzel az is lehetségessé válik, hogy egyes randomizált kísérleteket modellezéssel helyettesítsünk”.
A tanulmányt a Healthcare Informatics Research szaklapban közölték. Ennek során a kutatók a mesterséges intelligencia alapú módszert az obstruktív alvási apnoé kezelésének hatékonyságánál tesztelték. De természetesen nmcsak az alvási apnoé esetében használható jól.
A tanulmányban a kutatók kiemelik, hogy a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP készülék alkalmazása) kezelés csökkentette leginkább a halálozási arányt, valamint az ún. miokardiális infarktusok és cerebrovaszkuláris sérülések esélyét, hosszútávon 5 százalékkal, azon páciensek körében, akik alvási apnoéban szenvednek.
Azt is kimutatták, hogy a CPAP kezelés kevésbé volt hatásos azoknál a betegeknél, akik szívhez kapcsolódó problémákkal, illetve állapotokkal élnek.
László Adrienn
