2025. 08. 27. - 11:28
A média már nem az, amit eddig ismertél
A médiapiac története során számos technológiai forradalmat élt meg: a nyomtatott sajtótól a rádión át a televízióig, majd az internetig. Mégis, a mesterséges intelligencia (MI) jelenlegi térhódítása minden eddiginél radikálisabb változást hozhat és hoz is.
Már nem arról van szó, hogy új eszközöket kapunk a kezünkbe, hanem arról, hogy maga a tartalom előállítója és előállítása változik meg gyökerestül. A következő években a híreket, filmeket és vizuális anyagokat egyre inkább algoritmusok készítik majd.
Breaking News 2.0: Az MI mint hírügynökség?
Az első automatizált híranyagok már régóta léteznek. Az Associated Press például évek óta használ algoritmusokat a gazdasági gyorsjelentések feldolgozására. A TV NewsCheck előrejelzése szerint 2026-ra a hír tartalmak 90%-át mesterséges intelligencia állítja majd elő, különösen az adatvezérelt szektorokban (pénzügy, sport, közlekedés). Ez a változás nemcsak gyorsabbá, hanem sokkal személyre szabottabbá teszi a hírfogyasztást: minden olvasó egyedi hírfolyamot kaphat, amelyet a mesterséges intelligencia válogat össze a preferenciái alapján.
A TV Technology elemzése szerint a jövő hírszerkesztőségei nem feltétlenül újságírók tucatjaival dolgoznak majd, hanem néhány fős, technológiailag felkészült csapatokkal, akik a mesterséges intelligencia által generált anyagokat ellenőrzik, kiegészítik és kontextusba helyezik.
Hollywood is az algoritmusok kezében? Jönnek a filmek, amelyeket gépek álmodnak meg…
A mesterséges intelligencia nemcsak a híreket alakítja át, hanem a szórakoztató ipart is. A Wired elemzése szerint Hollywoodban a mesterséges intelligencia már most is aktív szereplő: forgatókönyv-ötleteket dolgoz ki, alternatív történet szálakat javasol és segít a közönség preferenciák elemzésében.
A változás azonban itt nem áll meg. A Business Insider által idézett Ted Sarandos, a Netflix társigazgatója szerint a mesterséges intelligencia a következő években drasztikusan csökkenti majd a gyártási költségeket, miközben lehetővé teszi „epikus történetek” olcsóbb előállítását. Szerinte ez nem a kreativitás végét jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: olyan eszközt ad az alkotók kezébe, amellyel sokkal bátrabban kísérletezhetnek.
Nem véletlen, hogy a Reuters is arról számolt be, hogy a Las Vegas Sphere arénában idén mutatják be az első olyan nagy produkciót, amelyben kulcsszerepet játszott az MI. Klasszikus jeleneteket dolgoztak át teljesen új látványvilággal, gépi algoritmusok segítségével. Ez előrevetíti, hogy a teljesen mesterséges intelligencia által készített filmek már nem távoli jövő kategóriájába tartoznak, hanem csupán néhány év kérdése.
A nagy változások korszakában járunk
Villámgyors marketing, vizuális tartalom gépezet
A közösségi médiában már most is tarolnak a mesterséges intelligencia által létrehozott képek és videók. Egyetlen szöveges utasításból („promptból”) percek alatt készülhet reklámkampány, plakát vagy akár komplett termékbemutató videó. Ki gondolta volna ezt pár éve?
A Washington Post is nemrég arról írt, hogy a mesterséges intelligencia által generált videók elárasztották a közösségi felületeket, sokszor olyan gyorsasággal és mennyiségben, hogy a felhasználók számára szinte lehetetlen megkülönböztetni a professzionális tartalmat az automatizált, olcsó variációktól. Ez egyszerre teremt lehetőséget és veszélyt: míg a kisebb vállalkozások is beléphetnek a professzionális vizuális kommunikáció világába, addig a fogyasztók figyelméért vívott harc minden eddiginél kiélezettebb lesz. Érdekes jövő előtt állunk az biztos, de sokak szerint ez már a jelen.
Eljött a hitelesség válsága, avagy a deepfake és az álhír korszaka
A mesterséges intelligencia média korszakának egyik legnagyobb kihívása a hitelesség. Ahogy a DVB (Digital Video Broadcasting) szakértői rámutatnak, az automatizált tartalom-előállítás robbanásszerű növekedése komoly etikai kérdéseket vet fel. Hogyan különítjük el a valódi hírt az álhírtől? Hogyan bizonyítjuk, hogy egy filmjelenet vagy interjú nem deepfake technológiával készült?
A megoldás irányába tett első lépések már körvonalazódnak: digitális vízjelezés, blokklánc-alapú forrásellenőrzés és tartalom-hitelesítő szabványok fejlesztése zajlik. Ezek nélkül a média elveszítheti egyik legnagyobb értékét, mégpedig a társadalmi bizalmat.
Előrejelzés: Merre tart a média világa az évtized végére?
2025–2027: A hírszerkesztésben és marketingben az MI standard eszközzé válik. A nagy médiaházak tartalmainak 20-30%-át már automatizált rendszerek készítik.
2028–2030: Az első teljes egészében MI által készített filmek és sorozatok megjelennek a piacon és közönségsikert aratnak, elfogadottá válnak az átlagember számára is.
2030 után: A média decentralizálódik. Kis stúdiók és független tartalomgyártók is versenyképessé válnak, hiszen a mesterséges intelligencia alapú eszközökkel professzionális minőségű produkciókat állíthatnak elő.
Összegzés: Az emberi kreativitás új szerepe
A mesterséges intelligencia nem váltja ki teljesen az emberi alkotást, hanem új szerepbe helyezi azt. Az újságírók a mélyebb elemzésre és oknyomozásra koncentrálnak majd, a filmesek pedig új vizuális világokat teremthetnek a gépi támogatással. A mesterséges intelligencia média korszakának igazi nyertesei azok lesznek, akik időben felismerik, hogy nem versenyezni kell a géppel, hanem együtt dolgozni vele.
CS.SZ.
