A mesterséges intelligencia megjósolhatja, kire lehet halálos a koronavírus

A koppenhágai egyetem tudósai a koronavírus okozta világjárvány hatékonyabb kezelését tűzték ki célul akkor, amikor megalkották azt a mesterséges intelligencia eszközt, ami akár 90%-os pontossággal képes valószínűsíteni azt, hogy ki fog meghalni a COVID-19 miatt.

Ehhez a szakemberek közel 4000 koronavírusos dán beteg adatait táplálták be a rendszerükbe, arra tréningezve a mesterséges intelligencia algoritmust, hogy közös jellemzőket találjanak a páciensek kórtörténeteiben.

Az eszköz meg tudta határozni, hogy egy még nem fertőzött személy, aki később elkapja a vírust, bele fog-e halni - és mindezt tehát 90%-os pontossággal. Sőt, azt is előrevetítette, hogy a COVID-19 miatt kórházba került személynek szüksége lesz-e lélegeztetőgépre, ennek valószínűségét pedig 80%-os pontossággal tudta megállapítani.

A koronavírus elleni küzdelemben segíthet a mesterséges intelligencia

Mads Nielsen, a koppenhágai egyetem professzora szerint az eszköz segíthet annak azonosításában, hogy kinek kell elsőbbséget biztosítani az oltások során, illetve hány légzőkészülékre lesz szüksége egy kórháznak. "Egy olyan cél elérése érdekében dolgozunk, hogy képesnek legyünk megjósolni a légzőkészülékek szükségességét öt nappal azelőtt, hogy számítógépes rendszerek által hozzáférünk a régió összes COVID-pozitívjának egészségügyi adataihoz. Bár a számítógép soha nem fogja pótolni az orvos értékelését, de segíthet az nekik és a kórházaknak abban, hogy egyszerre sok COVID-19 fertőzött beteget lássanak el, valamint meg tudják határozni a prioritásokat" - tette hozzá.

Az MI-eszköz komplexitását jól tükrözi, hogy a fentieken túl még egyéb területen is segítségére lehet az egészségügyben dolgozóknak. Elemezte ugyanis azt, hogy mely egészségügyi tényezők valószínűsíthetik a COVID-19 beteg halálát vagy légzőkészülékre szorulását. Nem meglepő módon a testtömeg-index, vagyis a BMI, illetve az életkor volt a két meghatározó mutató. De a tanulmány azt is kimutatta, hogy a magas vérnyomásban vagy neurológiai betegségben szenvedők is fokozott kockázatot jelentenek. Ezen kívül a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma, a cukorbetegség és a szívbetegségek jelentenek potenciális veszélyforrást.

"Azok számára, akiket érint egy vagy több ilyen probléma, azt tapasztaltuk, hogy van értelme előresorolni őket az oltási sorban, elkerülendő annak kockázatát, hogy megfertőződjenek és végül légzőkészülékre kerüljenek" - mondta Nielsen.

- Varga Viktor -