2025. 07. 31. - 12:15
Egyedülálló módszerek - Kína új technológiái már Amerikát is megijesztik
Kína komoly lépéseket tesz a jövő felé: a világ egy technológiai forradalom küszöbén áll, amely mindent megváltoztat, az orvostudománytól a közlekedésig. Lássunk erre figyelemreméltó példákat.
Új technológiák tömkelege érkezik az utóbbi időben Kínából. Ezek ma már az Egyesült Államokból is kiváltanak némi ijedtséget.
A világ egy technológiai forradalom küszöbén áll, amely mindent megváltoztat, orvostudománytól a közlekedésig. Kína nyilvánvalóan megteszi az első lépéseket ebbe a jövőbe, messze maga mögött hagyva versenytársait.
Vajon készen állunk a változásra? Nem lehetetlen, hogy a nem olyan távoli jövőben repülő autók haladnak majd a felhőkarcolók felett futurisztikus, korábban csak sci-fikben látott járművekként.
Kínában ugyanis már 2 esztendeje valóság a légi taxi. A keleti ország ebben a tekintetben megelőzte a Nyugatot.
Sikere pedig annak köszönhető, hogy forradalmi akkumulátorokat készített, 500 Wh/kg energiakapacitással, szilárd testtel. Így ezek a készülékek 250 mérföldet is megtehetnek anélkül, hogy újra kellene tölteni őket – például New Yorkból elrepülnek Washingtonba. Jó példa erre az Ehang 216S, amely két utast képes szállítani.
A drón nagyjából féltonnányi rakományt is elvisz, nehezen megközelíthető hegyvidéki területekre, s ez komoly segítség, ha teherautó se juthat el oda.
A Nyugat számára ezek a technológiák immár sokkolóan hatnak.
Amíg az Egyesült Államok tesztelési szabályokról tárgyal, addig Kína már több mint 10 ezer kereskedelmi repülést teljesített.
Kanton városában üzem is épült, ahol évente kb. 1000 EVL-t, vagyis repülő járművet gyártanak. Ez azt jelenti, hogy először a világ számára elérhetővé válhat ez a rendkívül gyors technológia. Olvasd el: A kínai DeepSeek felülmúlja a ChatGPT-t
Kína új befolyásra tesz szert. A technológiára már több mint 18 ország jelentette be igényét.
Van ugyanakkor egy „sötét oldala” is a mindennek. Az azonos platformokra épülő katonai drónok a régióban módosíthatják az erőviszonyokat.
Kínai kontra amerikai robottaxik
De hogy a mindennaponál maradjunk, Kína már a vezető nélküli taxik terén is élen jár. Mi sem egyszerűbb, mint nagyvárosi közlekedés esetén megnyitni telefonunkon egy alkalmazást, s a sofőr nélküli jármű már az épület elé is gördül – mesterséges intelligenciával működik.
A Baidu Apollo másodpercenként ezer forgalmi forgatókönyvet dolgoz fel és könnyedén megbirkózik a nem megfelelően közlekedőkkel is. Összehasonlításképpen, az amerikai Waymo robottaxi csupán 200 forgatókönyvet tud kezelni.
A kínai robotjárművek már maguk mögött tudhatnak 20 millió mérföldet anélkül, hogy súlyos balesetet okoztak volna. Ez akkora távolság, mintha tíz világkörüli utat tettek volna meg.
Az Egyesült Államok összesen 5 városban teszteli robottaxijait, míg Kínában azokat már 65-ben piacra is dobták. Az utazás költsége egyébként 2-3 dollár, azaz 600-700 forint. Vagyis háromszor olcsóbb a hagyományos taxiknál.
Várhatóan 2030-ra 50 milliárd dollárra nő ez a piac.
Mindez azt is jelenti, hogy a közlekedési forradalom immár elkezdődött. A forgalmi dugók ennek köszönhetően 30 százalékkal lecsökkennek, s a károsanyag-kibocsátás is a felére mérséklődik.
Árnyoldal persze itt is van: 2 millió sofőr veszítheti el az állását.
Kína humanoid robotjai leelőzik a többit
Kína a humanoid robotok terén is az élen jár globális szinten. Nincs már távol az a világ, amelyben a kollégánk egy humanoid robot, amely nemcsak autókat tud összeszerelni, hanem akár egy maraton lefutására is képes.
Kína ma, 2025-ben ezeket megvalósította. Sikerük titka az egyedülálló technológia és a megfizethető ár.
Van, amit már a kórházi ellátásban is bevetettek: az Unitree G1 robot pédlául 16 ezer dollár, amivel 10-szer olcsóbb az amerikai Boston Dynamics által megjelentetett modellnél. Összetett harci technikákat hajt végre és ha kell, táncol is.
A JR1 elnevezésű robot bevethető orvosi asszisztensként, mivel felemel egy 110 kilós robotot is.
A fő áttörés ugyanakkor az iparban figyelhető meg. A kínai BYD gyáraiban Walker S1 robotok végzik el a műveletek 70 százalékát. Ez harmadával csökkenti a költségeket.
Kína azt tervezi, hogy már 2025-ben 500 humanoid robotot gyárt minden 10 ezer dolgozóra, vagyis ötször többet, mint amire az Egyesült Államokban készülnek.
Az új generációs mesterséges intelligencia tehát már jelen van. Olyan rendszerekkel, amelyek jobban oldanak meg bonyolult matematikai problémákat a professzoroknál, s hatékonyabban írnak kódot, mint a tapasztalt programozók.
A kínai DeepSeek és a QW modellek már idén forradalmat csináltak a világban.
A Nyugat az MI-modellek paramétereit növeli, Kína pedig az intellektuális tanulás egyedülálló útját választotta.
Mindennek az előnyeit – mint arról fejlebb is szó esett - már számos területen tapasztalhatjuk.
B.A.
