Empatikus chatbot készült – eltérő reakciókkal
A legtöbb ember valószínűleg értékelni fog egy robotot, amely a mesterséges intelligenciának köszönhetően szimpatikus és empatikus válaszokat kínál – vélik a kutatók, ám a reakció valószínűleg azon is múlik majd, mennyire érzik magukat az emberek komfortosan egy géppel szemben.
Kétségtelen, hogy az emberek szívesebben beszélnek egy olyan robottal, amely szimpatikusan és empatikusan reagál. Jobban vevők olyan gépre, amelyet arra programoznak, hogy beszélgetést szimuláljon és emberibb érzelmeket kapjanak tőle, mint egy egyszerű robotra – fejtették ki a kutatók.
S.Shyam Sundar és James P. Jimirro professzor, a Médiahatások Kutatási Laboratórium munkatársai szerinte az emberek akkor mutatnak szimpátiát valaki iránt, ha együtt tudnak érezni a másik emberrel. Empátiát viszont akkor mutatnak, ha képesek átérezni az érzéseiket – mondta Sundar.
Az egészségügyi szolgáltatók módokat keresnek a szolgáltatások javítására és a költségek csökkentésére, ezért ezek a kutatások segíthetnek a fejlesztőknek társalgási technológiák létrehozásában, melyek arra ösztönzik az embereket, hogy fizikai és mentális egészségügyi állapotukat is megosszák velük.
Mesterséges intelligencia: egy mai chatbot már empátiát és szimpátiát is képes mutatni
„Egyre több chatbotot és mesterséges intelligencia-vezérelt beszélgetéset használunk – mondta S. Shyam Sundar. – S az emberek minél inkább fordulnak okosbeszélőhöz vagy chatbothoz egészségügyi fórumokon tanácsért, szociális és érzelmi támogatásért, felmerül a kérdés, milyen mértékben kell ezeknek a robotoknak érezniük, emberszerű érzéseket kifejteniük?”
A mesterséges intelligencia használatával működő gépek sem tudnak manapság érzelmeket vagy szimpátiát érezni – de a fejlesztők programozni tudják ezeket a hangulatokat egy jelenlegi chatbotba, valamint hangasszisztens technológiába, állítják a kutatók, akik felfedezéseiket a Cyberpsychology, Behavior & Social Networking szaklapban közölték.
Mostanra egy chatbot képes akár túlságosan is személyes és együttérző lenni – mondta Bingjie Liu, a tömegkommunikáció doktorandusza, Sundar munkatársa. Mint hozzátette, tanulmányuk résztvevői le voltak nyűgözve a chatbotok teljesítményétől.
„Az emberek nagyrésze nem hisz a gépek érzelmeiben. Tanulmányunkból kiderült, hogy még akik el is hiszik, hogy ez lehetséges, azok is negatívan reagáltak a chatbotok szimpátiájának és empátiájának kifejezésére.”
A kutatók 88 önkéntest gyűjtöttek össze az egyetemről, illetve az Amazon Mechanical Turk részéről, online platformon keresztül. Megkérték őket, lépjenek kapcsolatba négy különböző online egészségügyi szolgáltató chatbottal, melyeket arra programoztak, hogy szimpátiát, kétféle empátiát – kognitív és affektív - mutassanak, vagy csak tanács-ellenőrzés volt a feltétel.
A kutatók meglátása szerint az érzelmi empátia és a szimpátia vezetett a legjobb eredményre. Ezek során a robot például úgy felel, „nagyon sajnálom, hogy ezt hallom”, vagy „megértem a szorongását ebben a szituációban”.
A kognitív empátia, például az olyan mondat, mint „ez a helyzet meglehetősen zavaró lehet”, nem igazán vált be az önkéntesek körében.
Egy korábbi tanulmányban a kutatók megkérték a résztvevőket: olvassák el egy ember és egy gép közötti beszélgetés forgatókönyvét. Hasonló hatásokat találtak a szimpátia és az empátia üzenetekben való használatára, mint az önkéntesekkel végzett teszt során.
Úgy tűnik tehát, hogy a technológia fejleszthető, de kellőképpen az emberekhez kell igazítani azt.
László Adrienn
