Mesterséges intelligencia - egyetlen agyszkennelés is kimutathatja az Alzheimert
Az orvosok számára jelenleg számos eszköz áll rendelkezésre az Alzheimer-kór diagnosztizálására, ilyenek többek között a memória- és kognitív tesztek. Ezek bár alaposak, de a több szempontú megközelítés miatt heteket is igénybe vehet a vizsgálatok megszervezése és feldolgozása, ami mind az érintett orvosok, mind a betegek értékes idejét elveszi.
A londoni Imperial College tudósai egy új, könnyen hozzáférhető módszert találtak ki, amely egyetlen agyi szkenneléssel diagnosztizálja a betegséget, felgyorsítva a jelenlegi igen hosszadalmas technikákat. Az emberek gyors, pontos és egyszerű diagnosztizálása azért fontos, mert így a lehető leghamarabb megkaphatják a szükséges segítséget és támogatást. Emellett segíti a kutatókat az Alzheimer-kór megértésében, ami lecsökkenti a kifinomultabb kezelések kifejlesztésére szánt időt.
Az Alzheimer-kór felismerésében és kezelésében segíthet a mesterséges intelligencia
A technika egy hagyományos MRI-készüléken végezhető el, amely a legtöbb kórházban megtalálható. Egy mesterséges intelligencia algoritmus segítségével - amelyet több mint 400 beteg agyi felvételén képeztek ki az Alzheimer-kór előrehaladásának számos szakaszában - a beteg MRI-felvétele 98 százalékos pontossággal értékelhető és diagnosztizálható. A program 79 százalékos pontossággal képes megkülönböztetni a korai és a késői stádiumú Alzheimer-kórt is.
"Jelenleg egyetlen más egyszerű és széles körben elérhető módszer sem képes ilyen pontossággal megjósolni az Alzheimer-kór kialakulását, így kutatásunk fontos előrelépést jelent. Sok beteg, aki Alzheimer-kórral jelentkezik a memóriaklinikákon, más neurológiai betegségben is szenved, de a mi rendszerünk még ezen a csoporton belül is külön tudja választani azokat a betegeket, akiknek Alzheimer-kórjuk van, azoktól, akiknek nincs" - magyarázta Eric Aboagye kutatásvezető.
"A vizsgálatra és annak kiértékelésére való várakozás borzalmas élmény lehet a betegek és családjaik számára. Ha le tudnánk rövidíteni a várakozási időt, egyszerűbbé tudnánk tenni a diagnózis felállítását, és csökkenteni tudnánk a bizonytalanságot. Új megközelítésünkkel a korai stádiumban lévő betegeket is azonosíthatnánk a gyógyszeres kezelések vagy életmódváltások klinikai vizsgálataihoz, ami jelenleg nagyon nehéz feladat" - tette hozzá a szakember.
A rendszer segítségével a betegséggel összefüggésbe hozható új területeket is azonosítottak, többek között a kisagyat (amely a koordinációban és a fizikai aktivitás szabályozásában vesz részt) és a ventrális agyaljat (amely az érzékszervekhez, a látáshoz és a halláshoz kapcsolódik). A felfedezés tehát nem csak egy hatékonyabb diagnosztikai eszközhöz járul hozzá, hanem egy teljesen új potenciális célpontot is megnyit a kutatás és a kezelés előtt.
V.V.
