2020. 03. 21. - 08:00
Mesterséges intelligencia: emberszerűen járhatnak a robotok
A pszichológiai elmélet nemsokára olyan előrelépéseket indíthat el, melyekkel a robotok képesek lesznek emberszerűen járni – hála a Manchesteri Egyetem tanulmányának.
Komoly javulás következhet be a robotok még inkább emberszerűvé válása terén: a Manchesteri Egyetem a pszichológiai elméletet hamarosan gyakorlatba helyezi, olyan előrelépésekkel, melyeknek köszönhetően megvalósulhat a cél.
Az egyetem tanulmánya, mely egyedülálló együttműködés egy klinikai pszichológus, robotikai mérnökök és egy robotokkal foglalkozó vállalkozó között, a Journal of Intelligent and Robotic Systems folyóiratban tette közzé kutatását.
A tanulmány azt elemezte, mi történik, ha az egyszerű kiegyensúlyozó robotot vezérlő szokásos algoritmusokat – melyeket egyszerű Lego-ból készítettek - az „észlelési kontroll elméletén” alapuló algoritmusok váltják fel.
Közelebb kerültek a kutatók az emberszerű robotok megalkotásához
Az elméletet egy kisméretű droidba kódolták, lehetővé téve, hogy ellenőrizze, amit érzékel, így hatékonyabban mozoghat – csakúgy, mint az emberek és az állatok.
Noha a robot kerekeken gurul, valójában egy „fordított inga”, mely mozgalmas kiegyensúlyozást igényel, ugyanúgy, ahogyan az emberi test egyenes helyzetbe áll, amikor járunk.
Minél jobban tud egyensúlyozni a robot, annál felkészültebb lesz, hogy az emberhez hasonlóan járjon.
A tanulmány során az életszerű robot pontosabban, gyorsabban és hatékonyabban egyensúlyozott a versenytársainál, azzal, hogy másodpercenként legalább százszor értékelte a környezetét.
Új hely irányába is elmozdult, akkor is, ha az oldalsó horgonyok zavarták - hatékonyabban, mint a versenytársai.
Ellenben amikor az algoritmust beprogramozták a robotba, az sokkal kevésbé volt stabil és túlzottan ingadozott.
Bár az észlelési kontroll elméletet széles körben alkalmazzák már a pszichológiai terápiák során - az oktatás terén és a szülői beavatkozások esetében - ez az első alkalom, hogy a robotokban történő felhasználást összehasonlították egy „fej-fej mellett haladó” vizsgálatban.
Az új tanulmány ugyanis ugyanazt a fordított inga-robotot hasonlította össze egymással, annyi különbséggel, hogy a három robot különböző szoftvervezérlővel lett programozva és hangolva. Közülük kettőt a mérnökök széles körben használnak a legújabb robotok készítéséhez.
A harmadik azonban, mely az észlelési irányítási elméletet használja, eredetileg szintén mérnöki munka eredménye, ám figyelembe veszi a „bennfentes szemszöget”, meghatározva a robot „kívánt inputjait” vagy „igényeit”.
A kutatók megjegyezték, hogy noha ez egy korai munkájuk, meghökkentő és egyben ijesztő látni, hogy a mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek segítésére alkalmazott tudományos elmélet gyakorlatilag segíthet a mérnököknek mesterségesen intelligens eszközök fejlesztésében. Hozzátették: a fenti elmélet használata valóban lehetővé teheti a robotok emberszerűbb gépekké alakítását.
A szakemberek szerint a természet megalkotta a legkomplexebb gépet, amit ismerünk – az embert -, s az általa inspirált algoritmusok megvalósítása igen kreatív és kihívást jelentő feladat.
László Adrienn
