2019. 03. 20. - 09:00
Mesterséges intelligencia robot segít elpusztítani a rákos sejteket
Vadonatúj, mágneses eszközzel álltak elő a kutatók, amely segít diagnosztizálni a rákot és megcélozni a beteg sejteket. A mesterséges intelligenciával működő robotikus eszköz jelentős változást hozhat.
Mágneses csipesz-szerű, robotikus eszközt fejlesztettek ki kanadai kutatók, amely segíthet a rákos sejtek azonosításában és elpusztításában.
A mesterséges intelligenciával működő eszköz képes precízen bevezetni egy apró robotot egy élő, rákos emberi sejtbe, mely ígéretes új megoldást kínál a megbetegedés diagnosztizálására és a rákos sejtek elpusztítására.
A Science Robotics szaklapban megjelentetett tanulmány a dizájnról is beszámol: a mágneses vasgyöngy kb. 100-szor kisebb, mint az emberi haj vastagsága, s bármilyen pozíciót fel tud venni a sejten belül – írta meg a Xinhua hírügynökség.
Azonosítani tudja és meg is célozza a rákos sejteket egy új robotikus eszköz
A körülbelül 700 nanométeres átmérőjű gyöngyöt a mikroszkóp fedőlapján hat különböző mágneses tekercs veszi körül, a rákos sejtek pedig képesek elnyelni a gyöngyöt membránjuk segítségével.
A Torontói Egyetem kutatói mikroszkóp alatt ellenőrizték a gyöngy pozícióját, számítógép-kontrollált algoritmus használatával – annak érdekében, hogy az elektromos áramot tekercseken keresztül változtassák és három dimenzióban alakítsák ki a mágneses mezőt.
A robot rendszert a kutatók a korai és későbbi stádiumú hólyagrák sejtek tanulmányozására használták – előtte azonban ki kellett vonniuk a sejtmagokat annak vizsgálatához. A csapat a ép sejtekben mérte a sejtmembránokat ahelyett, hogy szétválasztotta volna a membránt – kimutatva, hogy a mag nem minden irányban egyenletesen merev.
„Az egész egy kicsit olyan, mint egy futball labda, a formáját tekintve – magyarázta Sun Yu professzor. - Mechanikusan az egyik tengelynél merevebb, mint a másiknál”.
Ezt a szakemberek az új, robotikus technika nélkül nem tudták volna megállapítani.
Így azonban meg tudták mérni, mennyire válik merevvé a mag, ha ismételten „noszogatják”, s ezzel kiderítik, mely sejtfehérje vagy fehérjék játszanak szerepet a válasz kontrollálásában – ez pedig új módszert kínál a rákos betegség azonosításához még korai stádiumában.
A későbbi stádiumban levő sejteknél a merevedési válasz nem olyan erős, mint a korai stádium esetében, bár a kutatók szerint a kettő látszólag hasonló.
A csoport ugyancsak apró robotokat használt a tumor „éheztetésére” azzal, hogy blokkolják a véredényeit – vagy közvetlenül rombolják, mechanikus abláció révén. Ezek a módszerek azonban sajnos még messze vannak a klinikai felhasználástól.
László Adrienn
