Nyelőcső- és bélprobléma oldható meg a mesterséges intelligencia útján
Rövidebb idő alatt segíthet a nyelőcső atresiával küzdőknek és a rövid bél szindrómában szenvedőknek a mesterséges intelligencia által irányított robotikus implantátum, mellyel a szervek megnövelhetők.
Cső alakú szervek meghosszabbítása is megoldható a közeljövőben beépített, programozható egészségügyi robot implantátum segítségével, mely serkenti a szövetnövekedést, anélkül, hogy zavarnák a szerv működését vagy bármilyen kellemetlenséget váltanának ki – tudatták a Bostoni Gyermekkórház kutatói.
A Science Robotics robotikus rendszerének működéséről cikkünk első részében volt szó.
A korábban alkalmazott módszerrel szemben a motorizált robotikus eszközt csupán a nyelőcsőhöz csatlakoztatják, így a páciens szabadon mozoghat. Az eszköz sima, biokompatibilis, bőrszerű borítást kap, mely két rögzítőgyűrűt tartalmaz – ezeket a nyelőcső köré helyezik, s varratokkal rögzítik őket a helyükre.
A mesterséges intelligencia által irányított robotikus rendszer meghosszabbítja a nyelőcsövet
A programozható egység így a testen kívül van, s állítható vonóerővel rendelkezik, mely lassan és stabilan „húzza” a szövetet a kívánt irányba.
A mesterséges intelligencia által irányított nyelőcsövet malacokon már kipróbálták – öt állat kapott robotikus implantátumot, három pedig kontrollcsoportként szolgál. A gyűrűk közti távolságot naponta állították egy picit, 8-9 napon át. Az állatok ezalatt képesek voltak normálisan enni, s semmi jelét nem adták annak, hogy kényelmetlenül éreznék magukat.
A 10. napra a nyelőcső hossza 77 százalékkal nőtt átlagosan. A szövet vizsgálata során megmutatkozott a sejtek proliferációja, amelyek a nyelőcsövet alkották. A szerv megtartotta normál átmérőjét is.
Pierre Dupont, PhD, a tanulmány vezető kutatója, aki a Bostoni Gyermekkórház gyermekgyógyászati kardiológiájának biológus vezetője is, elmondta: nemcsak nyújtani tudják a nyelőcsövet, hanem a sejtnövekedéssel hosszítani is.
A kutatócsoport jelenleg nagy állatokon teszteli a robotikus rendszert, olyanoknál, amelyek rövid bél szindrómától szenvednek.
Miközben ugyanis a nyelőcső egy részének hiánya igen ritka rendellenesség, a rövid bél szindróma gyakoribb. Oka lehet az újszülötteknél a nekrotizáló elektrocolitis, a felnőtteknél pedig a Crohn betegség, súlyos fertőzés vagy rák, mely miatt a bél egy jó részét el kell távolítani.
A betegség igen kétségbeejtő hatással járhat, a pácienseket intravénásan kell táplálni – mondta Peter Ngo orvos, a tanulmány társ-szerzője. Mindez azonban májelégtelenséghez vezethet, tehát máj- vagy máj és vékonybél transzplantációra is szükség lehet – melyeknek kimenetele is kétséges.
A csapat reméli, hogy a robotikus rendszer alkalmazásával kapcsolatban támogatást kap, mivel klinikai kísérletekre is szükség lesz ahhoz, hogy az embereknél valóban alkalmazni tudják a mesterséges intelligencia által irányított módszert.
Kapcsolódó cikk:
Mesterséges intelligencia: nyelőcső- és bélproblémán segíthet a robotikus implantátum
B.A.
