Vak japán nő segít az MI-vel javítani sorstársai életén
Chieko Asakawa egy baleset következtében korán elveszítette látását. Az elmúlt három évtizedben olyan, ma már mesterséges intelligenciára fókuszáló technológia készítésére koncentrál, amely megváltoztatja vak sorstársai életét.
A japán Chieko Asakawa 14 évesen, egy uszodai baleset miatt vakult meg. Ebben az időszakban még alig volt a hozzá hasonlók számára segítő technológia, magától semmilyen információt nem tudott elolvasni és a közlekedés sem ment neki önállóan.
Fájdalmas tapasztalatai indították el őt az útján: számítógépes tanfolyamon vett részt, melyet vak embereknek szerveztek, s ezt nem sokkal később egy munkakör is követte az IBM cégnél. Úttörő munkába fogott a vállalatnál, s közben megszerezte doktori képesítését is.
Dr. Asakawa a korai Braille-innováció feltalálói között van: ők készítették a világ első, praktikus webről szöveget olvasó böngészőjét. Ezek a böngészők ma már gyakoriak, ám 20 évvel ezelőtt a vak internet-felhasználóknak egyedülálló lehetőséget biztosított az információkhoz való hozzáféréshez.
Manapság a mesterséges intelligencia sokat tud segíteni a vakoknak tájékozódni
Ma Chieko Asakawa és más technológusok a mesterséges intelligencia felhasználásával igyekeznek eszközöket fejleszteni a látásukat elveszített vagy gyengén látó embereknek.
Példának okáért ő fejlesztette ki a NavCog hangvezérelt okostelefonos applikációt, amely segít a vakoknak navigálni bonyolult beltéri helyszíneken is.
A kevés energiát igénylő Bluetooth jelzőfények minden 10 méteren térképet hoznak létre a vak ember számára. A jeladókból származó adatok megalkotják az adott hely „ujjlenyomatait”.
A nagy mennyiségű adatok összeszedésének lehetősége egy sokkal részletesebb térképet ad a felhasználók kezébe, s olyan módon érhető el, mint a Google Maps applikáció a látók esetében.
A NavCog jelenleg még csak pilot szakaszában tart, de már elérhető számos helyen Amerikában és Tokióban is – az IBM szerint közel kerültek ahhoz, hogy teljesen nyilvánosságra hozzák az alkalmazást.
Az azt már használt vak emberek közül mindenki elégedett vele, mint mondják: nagyobb kontrollt biztosít számukra saját állapotuk felett.
Dr. Asakawa következő nagy kihívása egyébként a "mesterséges intelligencia bőrönd" – amely lényegében egy könnyű navigációs robot. Képes arra, hogy a repülőtér komplex rendszerén belül is irányítson egy személyt, s közben információkat ad a gépekről és az esetleges kapu-módosításokról is.
Amikor például lépcső következik, az alkalmazás jelzi, hogy meg kell emelni a bőröndöt.
A bőröndszerű navigációs roboton azonban még van mit finomítani, mivel a jelenlegi prototípus nehezebb a kelleténél.
Az IBM egyébként ambíciói ellenére még mindig a Microsoft és a Google mögött halad, ami a vak embereknek szánt látássegítő eszközök fejlesztését illeti.
A Microsoft 115 millió dollárt szánt a mesterséges intelligencia Good programjára és további 25 milliót az ún. hozzáférhetőségi kezdeményezésre. Példának okáért a Seeing AI – egy beszélő kamerás applikáció – központi része ennek.
A Google szintén a közeljövőben jelentetné meg Lookout applikációját – ez segít a vakoknak navigálni a tárgyak körül.
A mesterséges intelligencia a szakemberek szerint ma már nagy összegeket szán arra, hogy a fogyatékkal élők mindennapjait megkönnyítse.
László Adrienn
