2022. 10. 04. - 09:45
Egyedi génaláírás segíthet megjósolni a kemoterápiára adott reakciót
Egyedülálló módszert dolgoztak ki a Francis Crick Intézet kutatói, amely segíthet megjósolni, reagálnak-e a kemoterápiára tüdőrákban szenvedők – annak alapján, hogy milyen gének kapcsolódnak be a daganatukban.
Az egyedi génaláírás hozzájárulhat a kemoterápiára adott válasz megjóslásához. A Francis Crick Intézet kutatói kifejlesztettek egy vadonatúj módszert, ami segíthet megjósolni, reagálnak-e a kemoterápiára a tüdőrákban szenvedők, annak alapján, hogy milyen gének kapcsolódnak be a daganatukban – derült ki a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányból.
Az elmúlt években a rákkutatók jobban megértették, hogy bizonyos génmutációk hogyan befolyásolják a daganatok kialakulását, fejlődését és a kezelésre adott válaszát. A mutációk jelenléte azonban önmagában nem ad teljes képet a daganat biológiájáról.
A tudósok tanulmányából kiderül, különböző gének expresszióját vizsgálták a daganatokon belül: melyek azok, amelyek be- vagy ki vannak kapcsolva.
Az egyedi génaláírás hozzájárulhat a kemoterápiára adott válasz megjóslásához
Az ún. RAS jelátviteli útvonalhoz kapcsolódó génekre összpontosítva a kutatók olyan adatkészleteket elemeztek, amelyek ezen géneknek a rákos sejtekben történő aktivitásáról tartalmaznak információkat. Az adatsorokból, illetve mesterséges intelligencia bevonásával 84 génből álló egyedi génaláírást állítottak össze.
Amikor visszamenőleg megvizsgálták több mint 500, már kezelésen átesett tüdőrákos beteg adatait, a génaláírás képes volt helyesen megjósolni, hogy melyik páciens részesült kemoterápiában és melyik nem.
„Mivel számos rákterápiát kínálnak és egyre több gyógyszert próbálnak ki, kihívást jelent megjósolni, hogy melyik kezelésnek van a legnagyobb esélye a sikerre egy adott betegnél. Mivel tudjuk, hogy a RAS jelátvitel különféle gyógyszerrezisztencia-mechanizmusokban vesz részt, reméljük, a génaláírásunk segít meghatározni azon betegcsoportokat, akik számára előnyösek lehetnek bizonyos terápiák – mondta el Sophie de Carné, a Crick Oncogene Biology Laboratórium posztdoktor kutatója, a tanulmány társszerzője. - Időközben azonban rengeteg munkát kell végezni a cél elérése érdekében. Ki kell próbálni ezeket kísérletek során és átalakításra is szorulnak, mellyel remélhetőleg megkönnyítjük a telepítést.”
„Tanulmányunk alapján a RAS jelátviteli útvonal kulcsfontosságú tényező annak magyarázatában, vajon a tüdőrákos betegek miért adnak változatos választ a kemoterápiára. A génexpresszió szintje ebben az útvonalban meghatározóbb, mint bizonyos génmutációk jelenléte, beleértve a KRAS gén mutációját is” – magyarázta Julian Downward, a Crick Oncogene Biology Laboratóriumának vezető csoportvezetője, a tanulmány társszerzője.
„A fejlődő számítási eszközöknek köszönhetően hatalmas mennyiségű, már meglevő adatot aknázhatunk ki. Ez a tanulmány megmutatja, hogy ezen adatkészletek miként vezethetnek új betekintésekhez, amelyek javíthatják a betegek állapotának kimenetelét” – jegyezte meg Philip East, a Crick bioinformatikai és biostatisztikai platformjának első szerzője, helyettes vezető.
A kutatók folytatják a munkát - többek között annak tanulmányozását, hogy a génaláírás felhasználható-e annak előrejelzésére is, mely betegek részesülhetnek leginkább az immunterápiában. S noha ezt a génaláírást a tüdőrákokra optimalizálták, a módszert más rákos megbetegedések szignatúrájának kifejlesztésére is használhatták.
L.A.
