Mérhető a fogszuvasodás kockázata
A fogszuvasodás kockázatának felmérése határozottan javítja a fogászati kezeléseket a gyermekek körében – kutatók szerint az egyszerűen használható, 17 tételből álló rendszer segíthet a magasabb rizikóval élőknek megelőzni a problémát.
A megelőzést szolgáló gondoskodásról leggyakrabban a rendszeres fogmosás és fogselymezés jut eszünkbe, a fogászoknak pedig az a dolga, hogy megtalálják és kezeljék a fogszuvasodást. Ám egy közelmúltban végzett tanulmány arra mutat rá: sokkal jobban célozza meg a megelőzést az ennek érdekében készült terv, amely csökkentheti a fogszuvasodást és más fogászati problémák kialakulását.
A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem (UCFS) kutatói egy 17 tételből álló, CAMBRA névre hallgató protokollt dolgoztak ki (jelentése: fogszuvasodás menedzselés kockázatértékeléssel). Ez segíthet a fogorvosoknak azonosítani a magasabb rizikóval élő pácienseket, s ilyen módon kezelhetik az okokat, mielőtt egészségügyi probléma válna a szuvasodásból.
Megelőzéssel nincs szükség annyi fogszuvasodás-kezelésre
A fogszuvasodás egy szájban kialakult betegség, melyet baktérium okoz: lebontja a zománcot és az alatta levő rétegeket.
Számos esetben nem vált ki fájdalmat, míg a baktérium nem kezdi érinteni a fog belsejét vagy az apró lyukakat – magát a szuvasodást -, s ez a fog repedéséhez is vezethet. Gyermekeknél a fájdalom hiánya miatt a fogszuvasodás sokszor láthatatlan marad – vagyis kezeletlen is. Ez pedig rosszabb fogászati állapotot idéz elő, problémákat életünk későbbi szakaszában.
A szuvasodás okainak nyomon követése és ellenőrzése azonban segít megelőzni ezek megjelenését. A CAMBRA rendszerrel a fogászok meg tudják jósolni, ki van nagyobb kockázatnak kitéve – az étrendje, a nassolás gyakorisága, a fluorozott vízhez való hozzáférés és a társadalmi-gazdasági helyzete alapján, valamint egyéb környezeti- és viselkedési tényezőket is figyelembe véve.
„A hagyományos megközelítés szerint, mely az elmúlt 100 év gyakorlata volt, a fogorvos feladata megtalálni a szuvasodást, betömni a lyukat és visszaállítani a fog megfelelő funkcióját – mondta el Dr. Benjamin Chaffee, professzorasszisztens az UCSF Fogászati Iskolájából. – Ám ez a megközelítés semmit sem tesz azért, hogy a problémát megelőzze, hogy legközelebb elkerüljük a betegség jelentkezését. Kezeli a tüneteket – vagyis a fogszuvasodás következményét -, de nem megy utána az okoknak.”
Mutasd a fogaid, megmondom, mekkora a szuvasodás kockázata
A tanulmányhoz, melyet a JDR Clinical and Translational Research közölt, a kutatók 3810 páciens adatait elemezték, prediktív felméréseket végeztek a CAMBRA osztályozás alapján.
A felméréseket ezután összevetették a nyomonkövetési csoport 1315 résztvevőjével. Az alap kockázat igen erős összefüggést mutatott a nyomonkövetési csoportban tapasztalható fogszuvasodási gyakorisággal – a páciensek 20,4 százalékánál alacsony volt a rizikó, 30,6 százalékuknál közepes, 68,7 százalékuknál pedig extrém magas kockázatot mértek.
„A kockázatértékelés megelőző jellegű – megmondja, hogy milyen eredmények fordulhatnak elő egy adott betegcsoportban” – mondta dr. Chaffee, hozzátéve: más tanulmányokkal együtt, munkánk azt mutatja, hogy a szolgáltatók készek és képesek is használni a CAMBRA rendszert, nem kerül sok időbe és meglehetősen hatékony.
Kapcsolódó cikk:
Szívbemarkoló a fogak elhanyagolása - szó szerint
Orrsprayjel érzésteleníthetik a tű-fóbiásokat
B.A.
