2005. 03. 15. - 10:33
Téli randevú
22 éves budapesti lány vagyok. Még főiskolára járok de mellette dolgozok egy internetes cégnél marketing asszisztensként.
Nagyon élvezem a munkámat és persze a fősulit is, csak sajnos a kettő mellett már nem nagyon marad szabadidőm. Napközben szintes sohasem járok sehová, csak hétvégenként megyek bulizni a haverokkal. Komoly kapcsolatom csak egy pár hónapja van. És az első találkozásunkat szeretném elmesélni.
Egy internetes társkereső oldalon találtunk egymásra. Már régóta regisztrált tag voltam, de nem nagyon ismerkedtem meg senkivel. Egyik este azonban amikor olvasgattam a leveleimet találtam egy szimpatikus kis levélkét. Annyira megtetszett, hogy azonnal válaszoltam is rá. Levelezgetni kezdtünk és hamar összebarátkoztunk. Kiderült, hogy szinte teljesen azonos az életvitelünk és az érdeklődési körünk is. Szinte pillanatok alatt megkedveltük egymást, sőt fontosak lettünk egymásnak.
Egy pár hét múlva már azon vettük észre magunkat, hogy nem telik el úgy nap, hogy ne beszélnénk telefonon vagy ne írnánk egymásnak levelet. De ahogy telt az idő még ezt is kevésnek találtunk. Személyesen akartunk találkozni. Nagyon meglepődtem, amikor Pisti megkérdezte, hogy lenne-e kedvem vele elmenni a hétvégén szánkózni. Bár furcsának találtam az ötletet azonnal elfogadtam a meghívást. Aznap nagyon készültem, de nem vittem túlzásba az öltözködést, hiszen azért szánkózni mégsem meg akármiben az ember. Autóval jött értem. Ahogy beszálltam a kocsiba egyből egymásnak estünk és csak forró csókok hada után indultunk el szánkózni. Kint a hegyen nagyon jól éreztük magunkat és ez a randink annyira sikeres volt, hogy azóta is boldog párkapcsolatban élünk.
Egy internetes társkereső oldalon találtunk egymásra. Már régóta regisztrált tag voltam, de nem nagyon ismerkedtem meg senkivel. Egyik este azonban amikor olvasgattam a leveleimet találtam egy szimpatikus kis levélkét. Annyira megtetszett, hogy azonnal válaszoltam is rá. Levelezgetni kezdtünk és hamar összebarátkoztunk. Kiderült, hogy szinte teljesen azonos az életvitelünk és az érdeklődési körünk is. Szinte pillanatok alatt megkedveltük egymást, sőt fontosak lettünk egymásnak.
Egy pár hét múlva már azon vettük észre magunkat, hogy nem telik el úgy nap, hogy ne beszélnénk telefonon vagy ne írnánk egymásnak levelet. De ahogy telt az idő még ezt is kevésnek találtunk. Személyesen akartunk találkozni. Nagyon meglepődtem, amikor Pisti megkérdezte, hogy lenne-e kedvem vele elmenni a hétvégén szánkózni. Bár furcsának találtam az ötletet azonnal elfogadtam a meghívást. Aznap nagyon készültem, de nem vittem túlzásba az öltözködést, hiszen azért szánkózni mégsem meg akármiben az ember. Autóval jött értem. Ahogy beszálltam a kocsiba egyből egymásnak estünk és csak forró csókok hada után indultunk el szánkózni. Kint a hegyen nagyon jól éreztük magunkat és ez a randink annyira sikeres volt, hogy azóta is boldog párkapcsolatban élünk.
Hírlevél feliratkozás
