2009. 09. 05. - 20:42

Zsákutcából

Zsákutcából
Észrevetted, hogy életedben bizonyos helyzetek megismétlődnek? Hogy míg az egyik embernek sétagalopp az élet, Neked kínkeserves? Kíváncsi vagy miért?

 

Végh Veronika tanácsadó

 

 

 

 

 

Vera párkapcsolati tanácsadó, terapeuta

Személyre szabott párkapcsolati megoldásokért itt tudsz bejelentkezni: veghveronika@tkl.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elárulom!

Borzasztóan egyszerű a történet. Egyik előző munkahelyemen közelről figyeltem a kereskedőket. Ugyanazt a terméket kellett értékesíteniük, ugyanakkora tudásuk volt, hasonló életkorúak voltak, és az érdeklődésük is egyforma volt.

Egy valamiben különböztek csupán. A teljesítményükben. Ugyanazokkal a lehetőségekkel másképpen sáfárkodtak. Egyforma tárgyalásaik voltak, hasonló kaliberű cégeknél, mégis volt, aki semmit sem adott el, és volt, aki mindent. Sokat gondolkodtam ezen, mitől függ a siker. Nagyon egyszerű.

 

 

zsákutcábólÖnmagunkon. Egy belső döntésen. Az, aki eladott, az valóban szeretett volna eladni. Nem a termékben hitt jobban, nem a tudása volt nagyobb, nem volt tehetségesebb kalmár, nem volt sármosabb, vagy jobb kommunikátor, pusztán hitt Önmagában. Abban, hogy meg fogja csinálni, képes rá, hogy eladja, hogy megfeleljen a munkahelyén, és elvégezze a feladatát.

 

Amikor elmész egy szórakozóhelyre, és csodálkozva figyeled az embereket, ki hogy ismerkedik, ki kel el legelébb, s ki soha, ott sem a legszebbek találnak legelőször párt, hanem aki valóban szeretne.

Megengedi magának.

 

 

 

Legtöbbször azonban ezt mi magunk sem tudjuk, nincs tudatosítva, pontosan mit is gondolunk magunkról. A tudatalattiban munkálnak kialakított törvényeink, s így nincs lehetőségünk rálátni. Ezért nem biztos, hogy valaki jól ítéli meg önmagát.

Amikor viszont visszatekintünk eddigi életünk történéseire, sok szituációban ugyanazok a dolgok történnek velünk. Meg kell ilyenkor vizsgálni, mi volt benne a közös. Legtöbbször a válasz redukálódik egyre, vagyis ránk.

 

 

 

zsákutcában

Minden történetben a közös pont én magam voltam. Akkor viszont nem a rendszerben van a hiba, nem abban a sokféle férfiben, hanem bennem. Amikor elhatározzuk, hogy nem szeretnénk többet ismételni az élet iskolájában, akkor szembe kell nézni arról, valójában hogyan vélekedünk önmagunkról.

 

 

Ez a tudás még nem elég a sikerhez. Nem csak megérteni kell, hanem átélni is, teljes szívvel. Amikor pedig megtörtént a megértés, átélted azt, akkor cselekedni kell. Aszerint, ahogyan a legjobb neked.

Van egy lány. Szép, kedves, dolgos, van kis karrierrje, pár barátja, és három éve nincsen párja. Pedig csinos, nagyon is! Szerinte a férfiakban van hiba, az egyik túl flegma, a másik túlontúl rajongó. Így aztán három éve petrezselymet árul, és fumigálja a férfiakat, kik mind szeretnének vele megismerkedni. Azt mondja, benne nincsen hiba, nem ad lejjebb az igányeiből (vélt, vagy valós) a világ rosszul működik, s nem leli méltó párját.

Segíteni senkin nem lehet. A legokosabb férfi szerint, ez akkor lesz lehetséges, ha majd képes leszel a másik helyett jóllakni.

 

Addig pedig egy dolgot tehetsz. Elfogadod a másik döntését, mindig figyelembe veszed az ő nézőpontját, s belehelyezkedsz a jobb megértés érdekében, nem akarod megmenteni, és az eszedbe vésed, hogy mindig minden szituációba mindenki az ő általa vélt leghelyesebben cselekszik.

 

Akkor és ott, ő úgy értékelte, ez a legjobb amit tehet. Amennyiben ez kihatással van Rád, ne bíráld őt, inkább abba gondolj bele, minden ember egy kis tükör, s mit mond neked az ő tette. Ha haragot érzel, vizsgáld meg miért. Kire haragszol valójában? Általában rájössz, hogy önmagadra.

 

zsákutcábanSzerelem, csak két önmagát jól ismerő, elfogadó szabad ember között jöhet létre, ha ez nincsen meg, akkor az egy függő kapcsolat, két felelősséget vállalni nem tudó gyerek között. Az pedig sem rövid, sem hosszú távon nem okoz jó érzéseket.

 

Képzeld el, hogy a párkapcsolatotok egy lény.

 

Milyennek látod?

 

Amíg másokat okolsz az életed történéseiért, addig nem fogsz előrébb jutni, csak ugyanazokat a köröket fogod róni, mély lesz a szántás körülötted, s idővel egyre nehezebb lesz kijutni belőle.

 

Néha nem megy egyedül. Kell külső segítség, egy kis rávilágítás, egy biztatás, és aki elhatározta, hogy belső békét szeretne, az elindul azon az úton, mi önmagához vezet.

A világ borzasztó egyszerű törvények szerint működik, csak fel kell fedezni őket. Amikor rendet teszel belül, a környezeted is elkezd változni, s leválnak rólad azok a dolgok, mik feleslegesek, s megerősödnek az építő kapcsolatok.

 

Aki valóban szeretné a változást és a fejlődést megtalálja az utat és a lehetőségeket, és azokat az embereket, akik támogatják ebben.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.