Egyáltalán nincs azonban könnyű dolgunk, hiszen az idő előrehaladtával mozgásunk is egyre nehézkesebbé válik, ettől függetlenül néhány szabály betartásával nagymértékben lelassíthatjuk ízületeink „elöregedését”. De miből is állnak pontosan ízületeink?

Komplex rendszer

Az ízület számos apróbb „alkatrészből” tevődik össze, amelyeknek összehangolt munkája eredményezi az olyan apró mozdulatsorokat is, amelyeket talán mi már észre sem veszünk. Ízületek nélkül nem tudnánk lépni, lépcsőzni, guggolni, de még lehajolni sem, ehhez a két mozgó csontfelületet összekötő „szerkezetre” van szükségünk. Az ízületek ugyanis:

• egy fejből,
• egy árokból, azaz a vápából,
• egy tokból,
• egy porcból,
• szalagokból,
• az ezeket körülvevő csontvégekből, más néven ízvégekből,
• valamint az olajozott működéséhez elengedhetetlen ízületi nedvből tevődnek össze.

A felsoroltak közül az ízületi porc garantálja a csontok egymás mentén történő, akadálymentes elmozdulását, ezért fontos, hogy kellően vigyázzunk rá, ugyanis, ahogyan idősödünk, a porc is egyre inkább kopik. Hiánya pedig olyan komoly fájdalmakhoz is vezethet, amelyek nagymértékben megnehezítik még a legalapvetőbb mozdulatainkat is.

Fontos a sport, de nem szabad túlzásba vinnünk!

Vitathatatlan, hogy a rendszeres mozgásnak rengeteg jótékony hatása van. Nemcsak a bennünk felgyülemlett stresszt oldhatjuk fel vele, ezáltal javíthatunk a közérzetünkön, hanem elősegíthetjük csontjaink erősödését is. Különféle kutatások ugyanis kimutatták, hogy a rendszeres izommunkának köszönhetően az adott sport által igénybe vett végtag csontsűrűsége jóval nagyobb, mint az átlagé.

Egy dolgot azonban nem árt tudnunk! Kétségtelen, hogy az ember szervezetének rendkívül nagy szüksége van a megfelelő mennyiségű mozgásra, azonban - mint minden mást - ezt is könnyen túlzásba lehet vinni. Amíg a kíméletes edzések erősítik a csontozatot, addig a rendszeres extrém terhelés már nem tesz jót, és ha nem figyelünk oda eléggé, hogy a saját tempónk szerint szervezzük meg az edzéseket, azzal számos csontozati, és ízületi betegség kialakulásának kockázatát is megnöveljük.

 

 

Az ízület által végzett munka

Nem szabad azonban elvitatnunk, hogy az általunk űzött sportok nagymértékben befolyásolják azt, hogy ízületeink mennyire és mennyi ideig maradnak egészségesek. Az edzések során – még a legalapvetőbb mozgások végrehajtásakor is – az általunk igénybe vett ízületet is rendszeresen éri forgató-, nyomó-, illetve húzóerő, amelyek következtében a következő mozgástípusokat hajthatja végre maga az ízület is:

• feszítés,
• közelítés,
• távolítás,
• forgás,
• körzés.

Fontos azonban megemlíteni, hogy mindegyik mozgástípusnál más határértéket fog mutatni az ízület mechanikai terhelhetősége. Ezért van az, hogy míg az erőteljesebb terhelést képesek vagyunk komolyabb sérülés nélkül megúszni, addig a hirtelen, nagyobb ívű forgómozgásnak már komoly következményei is lehetnek. A végtagot ért erőhatások következtében ugyanis:

• az ízületi szalagok megnyúlhatnak, durvább esetben el is szakadhatnak,
• nem rendeltetésszerű ízületi mozgások is létrejönnek, például a felület-csúszás,
• károsodhat az ízületben lévő hyaluronporc,
• valamint kialakulhatnak visszatérő gyulladások is.

 

 

Ironikus módon azonban az ilyen sérülések ellen csak úgy védekezhetünk, ha az adott végtagunk izmait folyamatosan erősítjük. Fontos azonban, hogy az edzések során mindig figyeljünk oda a megfelelő bemelegítésre, hiszen izomzatunkat ezzel a mozdulatsorral készítjük fel az intenzívebb gyakorlatokra is.

Emellett érdemes ügyelni arra is, hogy mindig nyújtsuk le magunkat, ezáltal elkerülhető az izmok lemerevedése. Fontos emellett a megfelelő – lehetőleg légáteresztő - öltözet, illetve a sportcipő viselése is. Akkor sem érdemes aggódnunk, ha nincs lehetőségünk arra, hogy a szabadban sportoljunk vagy lemenjünk az edzőterembe, ugyanis rengeteg futópad, elliptikus tréner, vagy akár szobabicikli közül válogathatunk, arról nem is beszélve, hogy az internetes videómegosztó oldalakon számos otthon is végezhető gyakorlatot is elleshetünk.