Rossz hatású a városi élet a tinédzserekre?
Érezteti nyomát a serdülőkorban levő gyermekek elméjén a nagyvárosi élet – állapította meg egy új tanulmány. Negyven százalékkal nagyobb az esélyük a pszichotikus élményekre, mint vidéki társaiknak.
Meglátszik, ha egy tinédzser nagyvárosban nőtt fel – állítja egy új tanulmány. Elméjében ugyanis nyomot hagynak a különféle pszichotikus élmények. A brit kutatás több mint kétezer 18 éves fiatalt vont be, Angliából és Walesből. 12 esztendős koruk óta többször meginterjúvolták őket pszichotikus tapasztalataikról, így például arról: hallanak-e hangokat, érzik-e olykor magukat extrém módon paranoiásnak?
A King’s College London és a Duke Egyetem kutatócsoportja felfedezte, hogy a nagyvárosokban élő gyermekek 40 százalékkal nagyobb eséllyel válaszoltak igennel a fenti kérdésekre, mint akik vidéki körülmények között laktak.
A nagyvárosi élet nyomot hagy a fiatalok agyán?
„Felfedezéseink rámutatnak a korai, megelőző stratégiák fontosságára, hogy a pszichózis kockázatát csökkentsük, s azt sugallják: ez különösen fontos olyan fiatalok esetében, akiknek fenyegető a környezete” – mondta el Helen Fisher, a tanulmány társ-szerzője, a King’s College pszichiátriai, pszichológiai és neurológiai intézetének tagja.
„Ha elég korán avatkozunk közbe – például pszichológiai terápiák nyújtásával, támogatással, hogy jobban kezelhessék a stresszes helyzeteket - , csökkenthetjük annak kockázatát, hogy a fiataloknál pszichózis vagy egyéb mentális egészségügyi probléma alakuljon ki.”
A megnövekedett rizikót elsősorban a rossz szomszédság, a bűncselekmények jelentik – emelték ki a tanulmány szerzői.
Azon tinédzserek körében, akik a legrosszabb szomszédsággal rendelkeztek, illetve akik erőszakos bűncselekmények áldozatai is voltak, 62 százaléknál figyelhetők meg pszichotikus tapasztalatok.Ez majdnem háromszor akkora, mint azoknál, akik jobb körülmények között éltek, s nem voltak részesei bűncselekménynek (ők a 21 százalék).
Hogy pontosan miért nagyobb a kockázat a nagyvárosokban élő tinédzsereknél a pszichózisra, annak egyik oka lehet a stresszre adott, fokozott biológiai reakció, amely hatással lehet az agyban a dopaminra – vélik a kutatók. A dopamin feleslegről pedig ismert, hogy szerepe van pszichotikus betegségek, így például a skizofrénia kialakulásában.
A nagyvárosi fiatalok nagyobb eséllyel vannak kitéve rossz tapasztalatoknak?
Lehetséges az is, hogy a rossz szomszédokkal körülvett fiatalokban torzított mentális válaszok alakulnak ki, vagyis extrém módon óvatossá válhatnak a potenciális fenyegetésekkel szemben, negatívan ítélik meg mások szándékait, s ez paranoiához vezethet.
A mentális betegségekkel küzdő felnőttek 70 százaléka tinédzser kora környékén tapasztalja az első jeleket – mutatott rá a tanulmány.
Ez pedig csak növeli annak jelentőségét, hogy nagyon fontos a megelőzés.
„A fiatalok jó része él világszerte nagyvárosokban, ezért igen lényeges megérteni, hogy a városi beállítottság, mint társadalmi jellemző miként támogatja vagy állítja kihívás elé mentális egészségüket” – fogalmazott Candice Odgers, a Duke Egyetem professzora.
A tanulmányt a Schizophrenia Bulletin szaklap közölte.
Kapcsolódó cikk:
Elég sok a bipoláris, csak nem veszik észre
Szegénység egyenlő rosszabb felfogóképesség?
B.A.
