2022. 02. 01. - 10:40
Kiújult egy felső végtagi mélyvénás trombózis a koronavírus miatt
Felső végtagi mélyvénás trombózis (MVT) kiújulásának első esetéről számolt be a közelmúltban egy tanulmány – az eset a koronavírus fertőzés miatt következett be.
Kiújult egy felső végtagi mélyvénás trombózis a koronavírus miatt.
A koronavírus-betegség (Covid-19) által okozott súlyos akut légúti szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) fertőzés hipergyulladásos és hiperkoagulálható állapotokat vált ki, melyek artériás és vénás thromboemboliás eseményekhez vezethetnek.
Ezek az állapotok súlyos szövődményeket okozhatnak és akár végzetesnek is bozonyulhatnak.
A Rutgers Robert Wood Johnson Egészségügyi Iskola kutatói a koronavírus első olyan esetéről számoltak be, amely ritka, potenciálisan súlyos vérrögképződést váltott ki a karokban. Tanulmányukat a Viruses folyóiratban közölték.
Az esetjelentés rávilágít arra, hogy a Covid-19 során kialakuló hipergyulladásos állapotok miként vezethetnek felső végtagi vérrögképződéshez, amelyet mélyvénás trombózisnak (DVT) neveznek.
Teniszezés alatt jelentkezett a duzzanat - Kiújult egy felső végtagi mélyvénás trombózis a koronavírus miatt
Mi a mélyvénás trombózis?
Mélyvénás trombózist (DVT) több koronavírusos betegnél is jelentettek már. Ez egy súlyos állapot, amely akkor fordul elő, ha vérrög képződik a test mélyén található vénában. A mélyvénás vérrögök jellemzően a combban vagy a lábszárban alakulnak ki, de más testrészeken is létrejöhetnek.
A DVT leggyakoribb jelei és tünetei közé tartozik a görcsös vagy lüktető fájdalom az egyik lábban, általában a vádliban vagy a combban. A görcsök mellett a beteg az egyik lábában duzzanatot érezhet, az érzékeny/érintett terület körül meleg, vörös vagy elsötétült bőrt, illetve duzzadt vénákat tapasztalhat.
Magas kockázatú személynek számítanak a 60 év felettiek, a túlsúlyosak, a dohányzók, a korábban mélyvénás trombózisban szenvedők, fogamzásgátlót vagy hormonpótló terápiát alkalmazók, rákos megbetegedésben vagy szívelégtelenségben szenvedők, valamint azok, akiknél jellemző a visszér.
A legtöbb DVT az alsó végtagokban, úgynevezett alsó végtagi mélyvénás trombózisban fordul elő, a megnövekedett gravitációs stressz és a felső végtagi vénákhoz képest csökkent endothel fibrinolitikus aktivitás miatt. A mélyvénás trombózisok 4-10 százaléka azonban a felső végtagokban fordul elő, ezt nevezik felső végtag DVT-nek (UEDVT).
Noha ritka, az UEDVT súlyos szövődményeket, például poszttrombotikus szindrómát, tüdőembóliát és halált okozhat.
A fenti tanulmányban a kutatók egy 81 éves páciens esetét írták le, aki 2017-ben UEDVT-ben szenvedett. A férfi beteg kórtörténetében szerepelt a magas vérnyomás, 2-es típusú diabetes mellitus, koszorúér-betegség, szívroham vagy szívinfarktus szerepelt – utóbbi reziduális ischaemiás kardiomiopátiával és hiperkoleszterinémiával.
A páciens dohányos, 15 éve cigarettázik, ugyanakkor nagyon aktív életmódot folytatott, hetente biciklizett és teniszezett, amíg szívtünetei nem jelentkeztek.
A páciens 2016 novemberében kétkamrai pacemaker korszerűsítésen esett át. A műtét miatt azt tanácsolták neki, tartózkodjon 6 hétig a felső végtagok mozgásától. Ezután folytatta a teniszezést.
Azonban teniszezés közben, 42 nappal a beavatkozás után, a beteg bal felkarján a csukló tetejétől a vállig duzzanat keletkezett, amely négy napig tartott. A beteg háziorvosához fordult és további kezelésre kórházba szállították. Kezelést kapott és felépült.
Ezt követően 2017 februárjában trombectomián és angioplasztikán esett át. Fizikailag aktív maradt és hetente háromszor teniszezett.
Újabb duzzanat jelentkezett azonban a betegnél 2020 novemberében - újra orvoshoz kellett mennie. Hét napig észlelte a duzzanatot, fájdalom, mellkasi fájdalom vagy légszomj nélkül. Felvették a kórházba további kezelésre, de ekkor már tesztet kellett végeztetni a SARS-CoV-2-re is – vagyis koronavírusura – és a férfin tesztje pozitív lett.
Eközben felkar vérrögöt diagnosztizáltak nála.
„A vérrögképződést gyakran krónikus gyulladásos állapotok előzik meg, melyeket a mozdulatlanság súlyosbít, s ritkán fordulnak elő olyan pácienseknél, akik egyébként egészségesek és aktívak voltak a kiinduláskor” - mondta Payal Parikh, a Rutgers Robert Wood Johnson Orvostudományi Egyetem orvosa adjunktusa.
A kezelés után a férfit hazaengedték, de tünetmentes Covid-19 betegségben szenvedett, így azt tanácsolták neki, 10 napig tartsa magát karanténban. Tünetmentes volt, vér oxigénszintje nem csökkent.
Az esetleírás alapján a kutatók megjegyezték, hogy a koronavírus-kutatás egyik fontos területe a Covid-19 és a trombózis közötti kapcsolat feltárása.
A trombózis kockázata az endothel sérülés, a hiperkoagulálhatóság és a pangás Virchow-triádját is tükrözi.
A Covid-19 esetén a vírus az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptorokon keresztül behatolhat az endotélsejtekbe, aktiválva a renin-angiotenzin rendszert az angiotenzin II szintjének növelése érdekében. Ennek eredményeként ez elősegíti a szöveti faktor és a plazminogén aktivátor inhibitor 1 expresszióját, elősegítve a koagulációt. Továbbá fokozza a véredény endothel sérülését a gyulladásos citokinek felszabadulása.
A kutatócsoport javasolta, hogy a megnövekedett trombózisveszély miatt a koronavírusos betegeknél végezzenek olyan vizsgálatokat, mint például a teljes vérkép (CBC), a részleges protrombin idő (PTT), az aktivált parciális protrombin idő (aPTT), a D-dimer vizsgálatok és a fibrinogén vizsgálata.
„A jelenlegi, pandémiás időkben azt tanácsoljuk, vegyék figyelembe a SARS-CoV-2 fertőzést a vénás thromboemboliás események etiológiájaként, akár jellegzetes Covid-19 tünetek fennállása esetén, akár azok hiányában” – tudatták a tanulmányban.
„Az UEDVT-betegek profilaktikus stratégiáinak elégtelen ismerete miatt további vizsgálatokra van szükség az UEDVT kiújulásának kezelésére és megelőzésére szolgáló optimális megközelítések meghatározásához a koronavírus világjárvány idején és azt követően” – összegezték a kutatók.
L.A.
