2021. 06. 29. - 10:20
Fogakból jöttek rá: mégis ittak tejet az őseink
Tejfoltos fogak alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az Afrikában élő őseink ittak tejet, vagyis ezen ital fogyasztása messzebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk.
Tejspecifikus fehérjéket vontak ki ősi anyagokból és elemezték őket, beleértve a fogköveket is – ennek alapján derült fény egy régóta kérdéses dologra. Az analízis lehetővé tette a tudósok számára, hogy feltárják a tejfogyasztás kelet-afrikai eredetét.
Nagyjából 6000 évvel ezelőtt természetesen nem létezett fogkefe. Ennek eredményeképpen a korai ember fogain jelentős mennyiségű lepedék halmozódott fel. Az ókori plakk ásványosodott, idővel megkeményedett rétegei alkották meg az úgynevezett fogkőzetet.
Az új, fogkőzeteket felmérő tanulmány 13, szudáni és kenyai, ősi, lelkészek által lakott helyszínen feltárt mintát elemzett, amely 41 felnőtt egyedtől származott. Ezekben tejspecifikus fehérjét mutattak ki, ami a korai tejfogyasztás bizonyítéka.
Kiderült, fogyasztottak állati tejet az ősi afrikai lakosok
A tudósok a Nature Communications szaklapban tették közzé eredményeiket. „A fehérjék egy része olyan jól megőrződött, hogy könnyen meg lehetett állapítani, milyen állatfajoktól származik a tej” – mondta Madeleine Bleasdale, a tanulmány vezető szerzője, a németországi Max Planck Tudományos Intézet kutatója.
A tudósok nyolc ember fogmaradványaiban azonosították a tejfogyasztás bizonyítékait – ezek közül a legkorábbi Szudánból került elő és 6 ezer évvel ezelőttire datálják.
Ezek az első közvetlen bizonyítékok arra, hogy Afrikában ekkor már fogyasztottak kecsketejet. Valószínű, hogy a kecskék és a juhok voltak a legfontosabb tejforrások a korai pásztorközösségek számára, akik szárazabb környezetben éltek.
Egy kenyai, déli pásztortelepen eltemetett egyén fogköveiben szintén tejfehérjét azonosítottak, amely 3600-3200 éves lehet.
„Úgy tűnik, hogy az állati tej fogyasztása kulcsfontosságú szerepet játszhatott abban, hogy az afrikai pásztorok ellenálló képessége hosszútávú volt” – mondta el Steven Goldstein, a tanulmány társszerzője, szintén a Max Planck kutatója.
A legfrissebb felfedezések azt sugallják: a korai afrikai lakosságnál a tejfogyasztás alakulása az emberi biológia fejlődését és a laktáz-tolerancia megjelenését eredményezte.
Az európaiak körében egyetlen genetikai mutáció a felelős a laktáz-toleranciáért, de Afrikában több különböző génmutációval kapcsolják össze.
Genetikai elemzéssel a kutatók meg tudták erősíteni, hogy a Szudánban és Kenyában előkerült tejivók nem rendelkeztek a laktáz-perzisztencia génjeivel. Vagyis, a tejfogyasztás megelőzi a laktóz tolerancia megjelenését.
A felfedezések azt sugallják, hogy az emberek tejfogyasztása valóban kiváltotta a laktáz génmutációk megjelenését és elterjedését, illetve, hogy Afrika kulcsfontosságú helyszíne volt ezen evolúciós jelenségnek.
A tudósok azt gyanítják: az erjedés valószínűleg segítette a korai afrikai pásztorokat a tej megemésztésében. Az erjesztett tejtermékekben, így a például a joghurtban alacsonyabb a laktózszint, ezért azt megemészteni is egyszerűbb.
L.A.
