2023. 03. 14. - 09:53
Így függ össze az ínybetegség a reumás ízületi gyulladással
Az ínybetegség és a reumás ízületi gyulladás között határozottan létezik kapcsolat – állapította meg egy új tanulmány.
Létezik kiváltó útvonal a az ínybetegség és a reumás ízületi gyulladás között – erre jutott egy friss tanulmány.
A fájdalmas ízületi duzzanatot okozó rheumatoid arthritis (RA) az autoimmun betegség egyik formája. Ennek során a páciens ízületében lévő, egyébként egészséges szöveteket a szervezet összetéveszti egy betolakodóval, ezért az immunrendszer megtámadja.
Korábbi megfigyelési vizsgálatok már megerősítették az rheumatoid arthritisban szenvedő betegek és a magasabb szintű fogágybetegség – ínybetegség - közötti összefüggést.
A legtöbb RA-val küzdő páciens vérében anti-citrullinált fehérje antitestek (ACPA-k) találhatók.
Az ínybetegség és a reumás ízületi gyulladás között határozottan létezik kapcsolat
Annyira szorosan korrelálnak egymással, hogy a vérben kimutatott ACPA-k a legjobb korai felismerési eszközt jelentenek a jövőbeni RA-patológia számára, mivel több évvel megelőzhetik a klinikai diagnózist.
Az ínybetegség különösen gyakoribb azon, rheumatoid arthritisban szenvedő egyéneknél, akiknek vérében ACPA-k is vannak.
A Stanford Egyetem vezette tanulmányban a kutatók azt szerették volna megvizsgálni, vajon ezek az átfedő megfigyelések összekapcsolhatók-e jobban egymással.
A kutatók a bakteriális RNS-t elemezték egy 5, ínybetegséggel küzdő, illetve azzal nem küzdő RA-betegből álló vérmintákban, heti időpontokban egy éven keresztül. RNS-aláírásokat azonosítottak az aktivált immunsejtek csoportjain belül, amelyek a szájbaktériumok vérben való jelenlétével és az RA-ban és parodontális betegségben szenvedő páciensek ízületi gyulladásának fellángolásával is korrelálnak.
Megállapították, hogy a baktériumok citrullináltak (enzimatikusan megváltoztak), s ez a változás célpontokat adott a támadó anti-citrullinált fehérje antitesteknek, valamint növelte a reagáló antitestek számát. A kutatók azt is megállapították, hogy a baktériumok már citrullináltak a szájmintákban.
Bár ez ígéretes megfigyelés volt, mégis korrelációt figyeltek meg a korábban ismert átfedő körülmények között. A kutatók tudni akarták, vajon a baktériumok okozzák-e az immunválaszt, vagy a rheumatoid arthritis okozza-e a baktériumokra adott választ.
Tehát ok-okozatibb megközelítést alkalmazva in vitro megpróbáltak közvetlenül kiváltani hasonló génexpressziós válaszokat. Az egészséges egyénekből izolált szájbaktériumokat egészséges egyének vérével egyesítették és a kutatók specifikus RNS jelenlétét vizsgálták az RA betegekéhez képest.
Hat és 20 óra elteltével kimutatták a specifikus RNS erőteljes expresszióját, ami azt illusztrálja, hogy az orális baktériumok nemcsak szisztémás gyulladásos választ válthatnak ki, ha bejutnak a vérbe, de a válasz nem is specifikus a meglévő RA-ban szenvedő betegek esetében.
A kutatók úgy vélik, jövőbeli vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, hogy a jobb szájápolás járhat-e terápiás előnyökkel a rheumatoid arthritis kezelésében.
A tanulmányt a Science Translational Medicine folyóiratban jelentették meg.
L.A.
