2021. 01. 07. - 10:35
Metabolikus szindrómát okozhat a fogínybetegség
Jelentős kockázati tényező lehet a metabolikus szindróma kialakulásában a parodontális, azaz a fogínybetegség jelenléte – állapították meg a kutatók.
A metabolikus szindróma egészségügyi állapotok csoportja, amelyek növelik a szívbetegség és a diabétesz kialakulásának esélyét.
Egy új tanulmányban a Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem (TMDU) kutatói felfedezték: a fogínybetegséget okozó Porphyromonas gingivalis baktériummal fertőzöttség a bél mikrobiom-összetételének megváltoztatásával jár, amely pedig a vázizomzat metabolikus rendellenességét, a metabolikus szindróma elődjét váltja ki.
Az régóta ismert, hogy a parodontális baktériumok gyulladást okoznak a szájüregben - ugyanakkor szisztémásan emelik a gyulladásos mediátorok, azaz közvetítők jelenlétét is.
Ennek eredményeképpen a parodontális baktériumok tartósan fennálló fertőzése a testtömeg gyarapodásához és az inzulinrezisztencia növekedéséhez vezethet – ami a 2-es típusú cukorbetegség jellemzője.
A fogínybetegséget okozó baktériumok metabolikus szindróma kialakulásához járulhatnak hozzá
Az inzulin feladata elősegíteni a glükóz átjutását a vérből a szövetekbe - legfőképpen a vázizomba, ahol valamennyi glükóz egynegyede tárolódik.
Ezek után nem csoda, hogy az inzulinrezisztencia kulcsszerepet játszik a metabolikus szindróma kialakulásában: egy olyan állapotcsoportéban, mely magába foglalja az elhízást, a megváltozott lipid anyagcserét, a magas vérnyomást, a magas vércukorszintet és a szisztémás gyulladást.
Noha a vázizomzat igen fontosnak tűnik a vércukorszint csökkentésében, a parodontális bakteriális fertőzés és a vázizomzat metabolikus funkciója között a kutatóknak még nem sikerült közvetlen kapcsolatot találni.
„A metabolikus szindróma széles körben elterjedt egészségügyi probléma a fejlett világban – fejtette ki Kazuki Watanabe, a tanulmány első szerzője. - Vizsgálatunk célja annak feltérképezése volt, hogyan vezethet a parodontális bakteriális fertőzés a vázizomzat metabolikus változásaihoz és ezáltal a metabolikus szindróma kialakulásához.”
Ennek kimutatására a kutatók először megvizsgálták a metabolikus szindrómában szenvedő betegek vérében a Porphyromonas gingivalis elleni antitest-titereket, s pozitív korrelációt találtak az utóbbiak és a megnövekedett inzulinrezisztencia között.
Ezen eredmények alapján a metabolikus szindrómában szenvedő betegek valószínűleg Porphyromonas gingivalis fertőzésen estek át - így immunválaszuk volt, amely antitesteket termelt a kórokozó ellen.
A klinikai megfigyelés mechanizmusának megértése érdekében a kutatók egy állatmodellt alkalmaztak. Az egerekbe, melyeknek magas zsírtartalmú ételeket adtak (mely a metabolikus szindróma kialakulásának előfeltétele), szájon át Porphyromonas gingivalist juttatak, s azoknál fokozott inzulinrezisztencia alakult ki, emellett a vázizomban a zsír beszivárgása fokozottabb volt, a glükózfelvétel pedig alacsonyabb, összehasonlítva őket azokkal az egerekkel, amelyek nem kaptak baktériumokat.
De hogyan volt képes ez a baktérium szisztémás gyulladást és metabolikus szindrómát okozni? A kérdés megválaszolására a kutatók a bél mikrobiomjára, a bélben jelen lévő baktériumok hálózatára összpontosítottak – ezzel a szervezet szimbiotikusan együtt létezik.
Kiderült: a Porphyromonas gingivalisszal kezelt egereknél a bél mikrobiom jelentősen megváltozott, ami csökkentheti az inzulinérzékenységet.
„Meglepő eredmények ezek, melyek rámutatnak a Porphyromonas gingivalis periodontális baktériummal való fertőzés, valamint a metabolikus szindróma és a csontvázizomzat metabolikus diszfunkciója közötti kapcsolat mechanizmusára” – összegezte a kutatás eredményét Sayaka Katagiri professzor.
László Adrienn
