2022. 02. 01. - 09:50

Növeli a fogtömés tartósságát egy kagylóból származó vegyület?

Növeli a fogtömés tartósságát egy kagylóból származó vegyület?

Egy, a kagylóban megtalálható vegyület segít megnövelni a fogtömés tartósságát – mutattak rá ázsiai kutatók.

Meglepő felfedezésre jutottak ázsiai szakemberek – a Hong Kong Egyetem (HKU) Fogorvostudományi Kar, a Wuhan Egyetem (WHU) és a Pekingi Egyetem Shenzhen Kórházának vezető kutatói rámutattak, hogy a kagylóban megtalálható vegyület segít megnövelni a fogtömés tartósságát.
 
„A gyanta-dentin kötés tartósságának fokozása egy új, kagyló ihletésű monomer használatával” címmel jelentettek meg egy tanulmányt, melyben elmagyarázták, miért ígéretes klinikai eredmény mindez a fogtömő kezelések jövője szempontjából. A kutatás eredménye a Materials Today Bio szaklapban jelent meg.
 
A fogtömést általában a fogszuvasodás és a törött fogak helyreállítására használják. Tartóssága nagymértékben függ a vegyület (gyanta) és a fog kemény szövete (dentin) közötti kötés hosszú élettartamától és stabilitásától. Ebben játszanak szerepet a kagylók.
 
A tengeri környezetben nagymértékben elterjedt, kis kagylók egyedülálló nedves tapadási tulajdonságokkal rendelkeznek, ami régóta érdekli a tudományos közösséget.
 
Így hát alaposan tanulmányozták a kagyló plakkok és a szubsztrátok közötti kölcsönhatást nedves környezetben, hogy áttekintsék a lehetséges klinikai alkalmazásokat. A tanulmány feltárta: a kagylók ragasztófehérjében található vegyület erősítheti a gyanta-dentin kötést.
 
A kagylóban megtalálható vegyület segít megnövelni a fogtömés tartósságát
A kagylóban megtalálható vegyület segít megnövelni a fogtömés tartósságát
 
„A kagylóknak meg kell őrizniük tapadóképességüket a zord tengeri környezetben, beleértve a páratartalmat, a vízhőmérséklet és a pH-érték drasztikus változását, a hirtelen ütéseket és így tovább. Ezek hasonlóak ahhoz, ami a szájüregben napi szinten történik. Kutatásunk célja az volt, hogy megértsük a a kagylóból származó vegyületek tapadó tulajdonságait, amelyek javíthatják a fogtömések tartósságát és élettartamát” – magyarázta Cynthia Kar Yung Yiu professzor, a HKU gyermekfogászatának klinikai professzora és a kutatócsoport vezetője.
 
Egy szokásos fogtömési eljárás során a fogorvos először eltávolítja a szuvas fogszerkezetet, majd az üreget egy fogszínű pótlással tölti meg fogászati ​​ragasztó segítségével, amellyel a tömést a fog szerkezetére ragasztja.
 
E kötés tartósságát azonban számos tényező befolyásolhatja, mint például a szájüregben lévő páratartalom és a rágás által kiváltott ismételt mechanikai igénybevétel. Vagyis, emiatt továbbra is klinikailag jelentős kihívást jelent a fogorvosnak és a páciensnek, mivel a fogtömések gyakori, többletköltségeket is jelentő cseréjéhez vezet.
 
A tanulmány rámutatott, hogy a kagylók nedves tapadó tulajdonsága az általuk kiválasztott Dopa aminosavnak tulajdonítható.
 
Az eredmény alapján a csapat sikeresen alkalmazta fogászati ​​ragasztóanyagként az N-(3,4-dihidroxifeneti)-metakrilamidot (DMA), egy kagyló eredetű vegyületet. A kutatócsapat tovább tesztelte ezen gyanta-dentin interfész tartósságát az új DMA kötéssel szemben.
 
A kontrollcsoport és a különböző koncentrációjú DMA-val rendelkezők különböző teszteken estek át, beleértve a termociklusos öregítést, amely folyamat során a fogászati ​​anyagokat különböző hőmérsékleteknek teszik ki. A fogászati ​​ragasztók tesztelésére vonatkozó nemzetközi szabvány előírja, hogy a próbadarabokat ismételten először 5 fokos hideg, majd 55 fokos forró vízben kell tartani nagy számú cikluson keresztül. Az ezt követő vizsgálatok eredményei mindig a tapadási szilárdság csökkenését mutatják.
 
A kutatók ezt követően a nanoszivárgás értékelési módszert alkalmazták, melyben sav hozzáadásával mérik a kötés minőségét. A csapat ezüst-nitrát oldatot használt a nanoszivárgás mintázatainak megfigyelésére.
 
A gyanta-dentin határfelületen a termociklusos öregedési folyamat repedések kialakulását idézte elő, amelyek tovább vezették az ezüstrészecskék beszivárgását és leülepedését a kötött határfelület mentén.
 
Az ezüst lerakódás tehát egyértelműen tükrözte a vízzel telt és megsemmisült területeket a határfelület szélén. A kontrollcsoportban az ezüstrészecskék a gyanta-dentin határfelületen szétterjedve és a dentin tubulusokba való beszivárgását figyelték meg az öregedés után (a nanoszivárgásos lerakódás 36,57 százalékról 50,41 százalékra nőtt).
 
Ezzel szemben a DMA-val kezelt csoportok esetében nem lehetett nyilvánvaló változást kimutatni (20 százalék körüli volt a nanoszivárgási lerakódás). A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a DMA megerősítheti a gyanta-dentin kötést és annak tartósságát - s úgy gondolják, növeli a fogtömés élettartamát.
 
„A kutatás felfedezte, hogy a DMA hatékonyan erősíti a gyanta-dentin kötést és javítja annak tartósságát. A citotoxicitás is hasonló a hagyományos fogászati ​​ragasztók gyanta monomereinek a hatásához. Úgy gondoljuk, a vegyület a jövőben kereskedelmi forgalomba kerülhet” - mondta dr. Tsoi.
 
L.A.
 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.