A 140 kilós Klári önmarcangoló vallomása - 1. rész

Klárinak hívnak, átlagos huszonéves lány vagyok átlagon felüli méretekkel. Átlagon felüli méret alatt, "csekély"  140 kilót értek. Elég megdöbbentő, nem igaz?

Megosztom veletek a kilókkal vívott harcomat, amely közel sem zárult happy end-del. Talán majd egyszer lesz elég erőm, bízom benne...Többször próbálkoztam ledobni a felesleget, ami annak idején még nem öltött ekkora mértéket, mázsa körül lehettem, mikor először belevágtam egy diétába.

A fogyókúra abból állt, hogy délelőtt ettem akármit, amit megkívántam, majd délután 1 órától csak folyadékot vettem magamhoz. Ezt a módszert hozzávetőlegesen egy teljes évig csináltam, ami nálam nagy szó, büszke is voltam magamra, dagadt a mellem, megszabadultam 23 kilótól. Mindenki csak dicsért, kaptam az elismeréseket bőséggel, az emberek azt kérdezték: Hogyan csináltad? Mi a módszered?

Szinte majdnem révbe értem, kb. 10 kiló választott el az áhított céltól, amit magam elé tűztem. Ekkor a magánéletemben, és a munkámban is kudarcok értek, ezek hatására bánatomban nekiláttam enni... újra. Azt gondoltam ez csak átmeneti állapot, majd leküzdöm a gondokat és folytatok mindent ott, ahol abbahagytam.

Nem így történt. . .

Ettem amennyi csak belém fért, sokszor ipari mennyiségeket, főként este, üres hassal nem is tudtam aludni. Evésbe fojtottam bánatom. Utána persze teli pocakkal utáltam magam, de akkor már mindegy volt. Kit érdekel! Így álltam hozzá. Sajnos ez az életvitel, nem maradt következmények nélkül, ÁFA-ástól visszaszednem, mint amennyitől nagy nehezen megszabadultam. Így ment ez évekig, mikor újból jött egy nekibuzdulás, vagy valaki sértő megjegyzést tett külsőmre... már nem emlékszem...

Jött egy új módszer, a 90 napos diéta, ami arról híres ehetsz, annyit amennyi beléd fér, csak kategorizálva van, melyik nap mit ( gyümölcs nap, fehérjenap, keményítőnap, szénhidrátnap) Teljesen fel voltam buzdulva - na, ez menni fog nekem - gondoltam.

Két - három hónapig csináltam becsülettel, bár a gyümölcsnapok nagyon nehezek voltak, reggelire gyümölcs, ebédre gyümölcs ...ki kívánja ezután vacsorára? Ölni tudtam volna 1 szelet zsíros kenyérért. Eredmény csak az első hetekben mutatkozott, lement 6 kiló, utána semmi! Megállt a mérleg mutatója, tiszta ideg voltam. Miért csinálom én ezt? Nincs semmi értelme! Ráadásul mindennap másfélét főzni anyagilag sem volt éppen leányálom. Lassan feladtam ezt is, és újra nekiláttam enni, annyit, amennyi jól esik, édes után a sósat kívántam, majd sós után édeset, úgy lehet igazán sokat zabálni, váltogatni kell az ízeket.

Utáltam mindenkit, aki büntetlenül ehet, mégis vékony. Utáltam magam, miért születtem ilyen selejtnek. Önsajnálatban nem volt hiány, közben persze nem felejtettem el enni...felfokozott izgalommal vártam minden alkalmat, ami lehetőséget teremt a habzsolásra. Ez természetesen újabb súlygyarapodást eredményezett, kínkeservvel leadott 6 kiló gyorsan visszakúszott rám, na meg utána jött a többi kamatostól. Aztán érkezett egy újabb reménysugár, ami tényleg a helyes útnak látszott, Norbi diétája, vagyis inkább életmódváltásnak hívják azt hiszem, hiszen egy életre szóló, ezért is kemény dió.