A has, mint irányító központ?

Gershon professzor kutatásainak eredményeit röviden úgy is összegzhetnénk, hogy a koponyánkban található agy nem irányítja azt az "agyat", amelyik a beleinkben van, csupán kommunikál vele.
Kutatásai során arra figyelt fel, hogy az agyi ingerületátvitelben fontos szerepet játszó szerotonin - amelynek a jelenléte csak az agyi funkciókra jellemző - megtalálható a belekben is! A szerotoninról még nincsenek teljelen pontos ismeretei a kutatóknak, de a jelenlegi ismeretek szerint fontos szerepet játszik a szexualitás, a testhőmérséklet, a hangulat és az étvágy szabályzásában is.
Érdekes, hogy a kb. két teniszpályányi felületű bélrendszer ugyanannyi idegsejttel rendelkezik, mint a gerincvelő és a bélfal izomrétegei között lévő idegsejtek hálózata nincs alárendelve a koponyai agynak.
Mára a kutatásokból az is kiderült, hogy a koponyai agy és a hasi agy közötti kapcsolatot olyan idegrostok alkotják, amelyen 90%-ban a hasból továbbítódik az információ a fejbe és nem fordítva. Ha ezeket az idegrostokat elektromosan ingerlik, akkor vagy a tökéletes jólét érzése, vagy pedig szorongás alakul ki! Egyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a zsigerből jövő impulzusok alapján döntünk!
A tudósok azonban inkább a fej- és hasi agy együttműködéséről beszélnek és ezt mi magunk is megtapasztalhatjuk: pl. hasmenésünk lehet amikor egy vizsga miatt izgulunk, vagy az állandó stressztől "gyomorideg" alakulhat ki.
De ez igaz a különböző betegségekre is, mint pl. a cukorbetegség idegsejtpusztító hatása a bélben is jelentkezik és az is rendkívül érdekes, hogy a dorgfüggőség hatása is megtapasztalható a lelsassult bélműködésben. Ennek az a magyarázata, hogy a hangulati állapotot szabályzó molekula, a szerotonin 90%-ban a belekben termelődik.
A hasi agy és idegrendszer ugyanúgy túlingerelhető, mint a koponyai agy, stressz hatására ugyanazok a molekulák képződnek, mint a fejben és ezekről a molekulákról sokáig azt hitték, hogy csak a hipotalamusz képes az előállításukra.
És hogy miért írok erről ennyire részletesen egy fogyókúrás blogban?
Mert további érdekes felfedezések is születtek a 2000-es évek elejen. Kenji Kangawa és Masayasu Kojima - két japán kutató arról számolt be, hogy megtaláltak egy "növekedési-hormon"-szerű molekulát, amit "ghrelin"-nek neveztek el. Ez azért érdekes, mert ennek a molekulának a receptorát a hipofízisben már ismerték, viszont sokáig nem ott keresték, ahol az valóban termelődik: vagyis a gyomorban!
Ez a molekula fontos szerepet játszik a testsúlyszabályzáson kívül az idegsejtek növekedésében, a tanulásban is, vagyis abban, hogyan vagyunk képesek alakalmazkodni az új helyzetekhez.
A hasi agyunk tehát ugyanolyan, mint a koponyánkban lévő: idegsejtjeinek hálózatán ugyanúgy ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikál, emlékezik, tanul és irányítja a viselkedésünket, sőt az újabb kutatási eredmények már azt sejtetik, hogy hangulatunkat és érzelmi állapotunkat befolyásoló szerek hatásukat inkább a hasi agyunkon keresztül fejtik ki. Hogy ez hogyan kapcsolódik a fogyáshoz, arról a következő részben írok kicsit részletesebben. Addig is próbáljátok "megemészteni" a hasi agyról szóló információkat, mert ez a felfedezés is azt bizonyítja, hogy ép testhez szükség van kiegyensúlyozott lélekre is, a kettő nem választható szét.