A kényszeres evés

Genetikailag különbözőek vagyunk és mindenkinek más a fiziológiai felépítése is. Ez közismert tény. Még 1985-ben a The New England Journal of Medicine-ben megjelent azonban egy cikk, melyben leírták, hogy bizonyos emberek agyának  kémiai felépítésében eltérés mutatkozik az átlagtól. Egyben utaltak több állatkísérletre is, melyek szerint  bizonyos agyi kemikáliák manipulációjával csökkenthető az egyes ételek iránti vágy.  Ezek szerint vannak, akiket fiziológiai felépítésük hajlamosít a túlevésre? Vagyis hiába van tisztában azzal a függőségben szenvedő, hogy attól a plusz tábla csokoládétól tele lesz pattanással, biokémiai folyamatai mégis kikényszerítik annak elfogyasztását.

Melyek a legveszélyesebb függőséget okozó élelmiszerek?

Első helyen a sokat emlegetett cukor szerepel.

"De hiszen én nem is eszem olyan sok cukrot!" - ismerős, ugye?

Akkor következzen egy rövid és korántsem teljes felsorolás, hogy mennyi ételben is szerepel úgynevezett "rejtett cukor": előrecsomagolt konzervek (pl. kukorica, borsó), elrőecsomagolt tészta- rizsételek, szószokban, ketchupban, kekszben, savanyúságokban, sonkában, halkonzervekben, sóletben, mélyhűtött panírozott halrudacskákban, ízesített krumpli chipsekben, tartármártásban, salátaöntetekben, néhány fűszerkeverékben. (És akkor még nem esett szó az ízfokozókról és egyéb adalékanyagokról).

Második helyen a finomított liszt és az összes finomított szénhidrát szerepel. Ezen alapanyagokból készült ételek hangulatmódosító hatása erősebb mint a finomított cukoré. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az evésproblémákkal küzdők nagy része a búzára is allergiás. Melyek is ezek a népszerű ételek: pl. fánkok (főleg az apró mélyhűtött), muffin, croissoant, pizza stb. Minél többet fogyaszt belőle, annál jobban kívánja.

Harmadik a koffein - ez az anyag már alacsony dózisban (napi 100 mg = kb. egy csésze kávé, két csésze tea, három doboz koffeint is tartalmazó üdítőital) is függőséget, megszakítása pedig megvonási tüneteket okoz. Pl. a diétás italok többsége koffeint is tartalmaz, de ide tartozik a csokoládé és számos más üdítőital is. A koffein ezen túlmenően éhségérzet fokozó hatással is bír.

A negyedik az alkohol - némi túlzással "abszolút finomított szénhidrátként" is titulálják. A mérsékelt borfogyasztás élettanilag kedvező hatású lehet, de aki "cukorfüggő", annak potenciális veszélyforrás. Magában hordozza azt a veszélyt is, hogy az, aki a nehéz helyzetek elől az evésbe menekül, az vált és az alkoholfogyasztás lesz számára a megoldás.

Végül pedig a zsírok - amelyek most a figyelem középpontjába kerültek. Élettani hatás szempontjából különbség van a telített és telítetlen zsírsavak között. Az emberi szervezet az esszenciális zsírsavak kivételével képes előállítani az összes telített, és majdnem minden telítetlen zsírsavat, amire szüksége van. Az esszenciális zsírsavak pótlására szükség van, ezek bőséges forrása pl. a lenmagolaj. A problémát azok a mesterségesen előállított zsírok okozzák, melyekben bővelkednek pl. a fánkok, tészták stb.

Az ételfüggőség felismerése is egy fontos lépés az eredményes fogyáshoz vezető úton.

Forrás: www.fogyokura-tipp.blog.hu