Természetes gyógyvíz - Bálványosfürdő (Románia)

Körös-körül kb. 1000 m t. sz. f. erdővel borított hegycsúcsok övezik. Mivel a vidék mélyében vulkanikus és üledékes kőzetek váltogatják egymást, a feltörő széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásványvízforrás keletkezését segítette elő. Vegyi összetételük miatt az ivókúrában - gyomor- és bélbátalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdőkkel, az un. mofettákkal együtt a sziv- és érrendszeri bátalmakban szenvedők fürdokuráját szolgáltató természetes gyógytényezők. Víznek is, gáznak is itt aránylag magas természetes radioaktivitása van. A csend, a negativ ionokban gazdag ózondús levegő, a pszichés betegek eldorádójává teszi.

Bálványosfürdő környezete

A mai Bálványosfürdő három régi s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös volt (a „büdös" szó, a Székelyföldön mindenütt a kénhidrogén jellegzetes kotlóstojás szagára utal), hisz az itt fekvő torjai Büdös-barlangban felgyülemlett gyógygázat, falának „vitriolos" csepegéseit, régen is és most is magáak hasznára, gyógyulására használta fel az ember. A múlt század végén, 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál, külön fürdőtelep született. Ezt Csiszár Dénes (sz.1857-ben) alapitotta s neve után Csiszár-fürdő néven ismerik. A harmadik fürdő, a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt. Mivel ezt az övezetet, a két világháború között, a hirhedt Transilvania Bank vásárolta meg, neve után Transzilvánia-fürdő néven vonult be a honismereti és balneológiai irodalomba. Itt a Vár-patak völgyében alakult meg, a múlt század utolsó harmadában az első magyar szénsavpalackozó üzem. Ez a fölötte levő Büdös-barlang tiszta széndioxidgázát palackozta.

A környéken még megvannak a régi gyógyséta-ösvények, s a gyógyszálló fölötti Büdös-hegy oldalában levő Büdös-barlangot (Európa legnagyobb mofettája) is igénybe lehet venni. .