2025. 08. 08. - 08:00
A jövő nyelve: jelentés, amit a generatív MI nélkül nem értenénk
A generatív mesterséges intelligencia nemcsak tartalmat gyárt, hanem a jelentés alkotás szabályait is újraírja.
A mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták gyakran arra összpontosítanak, hogy mit tud ez a technológia: képes-e helyesen válaszolni, elkövet-e hibákat, vagy veszélyezteti-e az etikai normákat. De a valódi forradalom mélyebben zajlik, mégpedig ott, ahol a jelentés maga keletkezik. A Meer magazin elemzése szerint a generatív mesterséges intelligencia nem egyszerűen információt közöl, hanem átstrukturálja azt a módot, ahogyan a társadalmak jelentést tulajdonítanak a kommunikációnak, a nyelvnek és egymásnak. Ez már nem egyszerű eszköz, ez egy új nyelvi világ.
A történelem során minden nagy kommunikációs technológia - az élőbeszéd, az írás, a nyomtatás, a műsorszórás - új struktúrát adott a jelentés alkotásnak. A generatív mesterséges intelligencia most ezt a folyamatot folytatja, de egy különleges csavarral: szimulálja a jelentést, anélkül, hogy maga "értené" azt. Amikor egy generatív mesterséges intelligencia történetet ír vagy válaszol egy kérdésre, nem egy tudatos, értelmező elme beszél, hanem egy statisztikai minta, amely a legvalószínűbb kimenetet jósolja. Az eredmény azonban sokszor meglepően értelmes, mert mi tesszük azzá.
Mit jelent az emberi értelem kora után élni?
A francia filozófus, Jean Baudrillard szerint ez olyan valóságot hoz létre, amelynek nincs eredeti formája, csak másolata. A generatív mesterséges intelligencia pontosan ebben a mezőben működik. Amit látunk, hallunk, olvasunk, az nem valóság, hanem annak egy lenyűgöző utánzata. Ez azonban nem teszi értelmetlenné. Az emberi értelmezés révén a mesterséges intelligencia által generált tartalom újfajta jelentés hordozóvá válik, ahol a kreativitás és a megértés már nem csak humán forma.
A szerző, Steven Watson a készülő “AI and the Mediation of Meaning” című könyvében új fogalmat vezet be, méghozzá a szemantikai operációs rendszert. Ez alatt azt a társadalmi keretrendszert érti, amelyben a jelentés keletkezik, kering és rögzül. A generatív mesterséges intelligencia ebben nemcsak közvetítő, hanem szabályalkotó szerepet is játszik. Befolyásolja, mi számít tudásnak, mit tartunk hitelesnek és hogyan értelmezzük a világot. Nem a jelentést adja, de formálja annak kereteit.
Ez az új dinamika megkérdőjelezi, hogy meddig tart a "valódi" emberi kommunikáció és hol kezdődik a gépi szimuláció. Ugyanakkor éppen ebben rejlik a lehetőség is: ha felismerjük, hogy a jelentés nem egy adott forrásból jön, hanem egy közös térben születik – ember és mesterséges intelligencia között – akkor új kommunikációs etikát, új digitális műveltséget és új kreatív formákat is teremthetünk. A generatív mesterséges intelligencia így nem elidegenít, hanem összehoz bennünket, méghozzá új módon.
