A kutyák viselkedése – ki legyen a falkavezér?

A kutya már több, mint 1 200 éve az ember legjobb barátja. Lehetséges, hogy kapcsolata az emberrel már 80 000 évvel korábban elkezdődött, amikor az első kísérletek történtek a farkas háziasítására, amely minden kutya őse. Bár a kutyák akkoriban vadászó életmódot folytattak, vissza kellett hozniuk a zsákmányt, őrködtek és maradékon éltek, semmi kétség afelől, hogy már akkor is különleges kapcsolat volt a kutyák és az emberek között: kölcsönös hűség, bizalom és megértés.

Néhány viselkedésminta jelentése világos, de vannak bonyolultabbak, amit még mindig nem értenek teljesen az állatviselkedés-kutatók. A kutyák füleiket, pofájukat, szájukat, farkukat és testüket használják -külön-külön vagy egymással kombinálva -, hogy az embereknek üzenetet küldjenek. A kutyáknak nagyon kifejező, szociálisteremtmények. Általában elegendő közös vonása van a gazdának és a kutyának ahhoz, hogy megértsék egymást. Az emberek elég gyakran értelmezik a kutya kommunikációját emberi alapon.

A kutyák arckifejezése elég egyértelműek, és a szemkontaktus is fontos tényező. Ugyan a kutyáknak kevesebb arcizmuk van, mint az embereknek, de a száj jól mutatja, milyen hangulatban vannak:ha fogait mutatja, akkor agresszív, míg az "alárendelt vicsorítás" az alázatos kutya jele. A domináns kutyák állják mások tekintetét, míg a megalázkodó kutyák elkapják tekintetüket. Az agresszív egyedeknek fölálló füleik vannak, kimutatják fogukat, és mereven néznek, míg a megalázkodott állatok lelapítják fülüket és becsukják szájukat. A fölálló fülek az éberség és a magabiztosság jelei, mind a barátságos, mind az agresszív kutyáknál.

Hiába az évszázados domesztikáció, az egykor vadon, falkákba tömörülve élő kutyákból sosem lesz szalonna. Génjeikből nem kopik a dominanciára való törekvés, akár nagytestű őrző-védő kutyának, akár pöttöm társasági ebnek születtek. Így vagy úgy, de némely kutya megpróbál felülkerekedni gazdáján. Ki nyílt agresszióval, ki hízelgésnek álcázott csalafinta manipulációval, de előbb vagy utóbb a négylábú csatába száll a gazdival, hogy végül elfoglalja az őt megillető helyet a rangsorban. Ami ugyebár ideális esetben a második, ám akad olyan kutya is, aki nem hajlandó elfogadni az alsóbbrendű pozíciót
Forrás: www.haziallat.hu, www.vadallatok.hu,www.kutyavilag-krisz.mindenkilapja.hu