Mopsz - a zord külső gyengéd lelket takar

A tudósok a mai napig sincsenek tisztában azzal, hogy mikor alakultak ki olyan rövidszőrű, kunkorodó farkú és rövid orrú kutyák, mint a mopsz. De abban egyeznek az álláspontok, hogy már időszámításunk előtt tenyésztették a kínaiak kisméretű; rövid, széles és laposfejű kutyákat. Ezeket palotában tartották és általában eunuchok tenyésztették őket.

Testalkata: A mopsz kicsi, zömök kutya. Hátvonala vízszintes, a farkát a lehető legszorosabb gyűrűbe csavarva a csípőjén tartja - ideális esetben ez dupla gyűrűt jelent. Mellkasa széles, a bordák szépen íveltek. Mellső és hátsó lábainak ízületei egyaránt szépen kirajzolódnak.

Mérsékelten hosszú lábai erősek és egyenesek, mancsainak alakja valahol a nyúlszerű és a macskaszerű mancs között van. Vastag, enyhén ívelt nyaka elég hosszú ahhoz, hogy a fejet büszkén tartsa.

Fejformája: Nagy, kerek feje van, rövid, tompa, négyszögletes arcorri résszel. Az alsó állkapocs nem fordulhat felfelé. Az arcorri rész erősen ráncos.

Fülei kicsik és vékonyak; jellegüket tekintve kétfélék lehetnek. A rózsafül és a gombfül közül az utóbbi az előnyösebb: ebben az esetben a fül előrehajlik és eltakarja a hallójárat nyílását, hegyük pedig a szem felé mutat.

Szemei nagyok és kerekek, tekintetük lágy és kíváncsi. A mopsz harapása fordított ollószerű harapás - ez azt jelenti, hogy a kutya enyhén előreharap, de a metszőfogak még érintkezésben maradnak egymással.

Viselkedés és jellem:
A mopsz 2 éves koráig hiperaktív kutya, akit már ilyenkor következetesen kell nevelni. Ami könnyen elérhető, ugyanis természetéből fakadóan utálja, ha a gazdája haragszik rá, és mivel szeret enni, ezért a jutalomfalatkákkal is kitűnő eredményeket érhetünk el nála, viszont vigyázni kell, mert hízásra hajlamos fajta.
A mopsz külseje megtévesztő a tudatlan szemlélő számára. Ez a ráncos képű, dülledt szemű, mindig zsémbes arckifejezést öltő kutya valójában vidám, érzékeny, hűséges, szeretetre méltó, gyengéd lelket takar.
Rendkívül jó természetű, nyugodt és kiegyensúlyozott. Szereti a gyerekeket és sosem agresszív. Kiválóan tartható lakásban, sőt rövid orra miatt nem élhet egész évben a kertben. Az orr sajátossága, azon röfögő és prüszkölő hangok, amelyek oly jellemzőek rá.

Szóval a mopsz igazi családi kutya. Kedves, kiegyensúlyozott és nyugodt. Nem zavarja a szomszédokat, ugyanis csak ritkán ugat, de nem bírja a nagy meleget és hideget.

"A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!" (John Galsworthy)

Memo