A csecsemők lehetnek a kulcsai a mesterséges intelligencia következő generációjának

A mesterséges intelligencia úgy működik, hogy egy számítógépes programot nagy mennyiségű adathalmazzal tréningeznek, így az megtanulja, hogy az egyes adatpontok mit jelentenek. Például azokat az MI-szemüvegeket, amelyek lehetővé teszik a vak felhasználók számára, hogy mit néznek, először képekkel táplálták, és ezek mindegyikéhez meghatározás és szöveg is tartozik. Miután elegendő mennyiségű adatot adnak be neki, a szoftver képes lesz felismerni a mindennapi tárgyakat és az utcatáblákat több nyelven.

Ezek a programok lényegében agyként működnek, menet közben veszik fel az információkat és tanulnak a tapasztalataikból. Mivel a környezetünkből merítünk ihletet, a tudósok számos programot magáról az agyról, egyfajta "neurális hálózatnak" nevezett struktúráról mintáztak. Itt bonyolultabb információcsere valósulhat meg, miközben kevesebb energiát használnak fel, és még öngyógyító képességekre is van lehetőség.

A szakemberek jelenleg hatalmas mennyiségű adatot öntögetnek ezekbe az algoritmusokba lineáris, listaszerű módon, hogy betanítsák őket, egy nemzetközi kutatócsoport azonban úgy véli, hogy ez a megközelítés rossz. Azt állítják, hogy mivel a mesterséges intelligencia hasonlóan működik, mint az agy, sokkal jobb módszerek vannak arra, hogy strukturálatlan adatokból tanuljon - éppen úgy, mint az emberek a gyerekkorunkban.

A mesterséges intelligencia jövőjéhez is hozzájárulhatnak a kisgyermekek

Sok kutató már most is párhuzamot von a rendszerek és az emberek mentális fejlődése között. Ők úgy gondolják: eljött az ideje annak, hogy az emberi faj saját magából táplálkozzon a gépi tanulás korlátainak leküzdéséhez.

"A mesterséges intelligencia az elmúlt évtizedben óriási fejlődést ért el: intelligens hangszórókat, autopilótákat, egyre okosabb alkalmazásokat és továbbfejlesztett orvosi diagnosztikát adott nekünk. Az MI ezen izgalmas fejlődését a gépi tanulásnak köszönhetjük, amely hatalmas adathalmazokat használ mesterséges neurális hálózati modellek betanításához" - magyarázta Dr. Lorijn Zaadnoordijk, aki a projekten dolgozott.

"A fejlődés azonban számos területen megrekedt, mivel az adatkészleteket, amelyekből a gépek tanulnak, embereknek kell aprólékosan összegyűjteniük. Tudjuk azonban, hogy a tanulás sokkal hatékonyabban is elvégezhető, mert a csecsemők nem így tanulnak! Ők megtapasztalják a körülöttük lévő világot, néha úgy is, hogy csak egyszer látnak valamit" - tette hozzá Zaadnoordijk.

"A mesterséges neurális hálózatokat részben az agy ihlette. A csecsemőkhöz hasonlóan a tanulásra támaszkodnak, de a jelenlegi megvalósítások nagyon különböznek az emberi (és állati) tanulástól. Az interdiszciplináris kutatás révén a csecsemők segíthetnek a mesterséges intelligencia következő generációjának felszabadításában" - mondta Rhodri Cusack professzor, a projekt szerzője.

V.V.