A korallzátonyok megmentésére is alkalmas lehet a mesterséges intelligencia
Egy ambiciózus projekt a Csendes-óceán déli részén e létfontosságú élőhelyek helyreállítását tűzte ki célul. A Coral Gardeners nevű kezdeményezés a 23 éves Titouan Bernicot ötlete, aki a Francia Polinéziában található Mo'orea szigetén él. A korallzátonyok létfontosságú részét képezik a Mo'orea sziget életének, ezért Bernicot néhány barátjával együtt még 2017-ben elindította a programot.
A kis csapatnyi szigetlakó fiatal mára tudósokból, aktivistákból és kreatívokból álló nemzetközi kollektívává nőtte ki magát. Jelenlegi céljuk, hogy 2025-ig 1 millió korallt ültessenek újra világszerte, ezen törekvésüket pedig egy új mesterséges intelligencia rendszer segítségével szeretnének elérni. "A következő néhány évben az a célunk, hogy a világ legnagyobb és legfejlettebb korallrestaurációs programjává váljunk" - mondja Bernicot.
A csapat olyan korallzátonyokat állít helyre, amelyeket káros természeti és - ami még fontosabb - emberi hatások értek. Különösen a szuperkorallokra összpontosítják az erőfeszítéseiket, mégpedig azért, hogy még ellenállóbb zátonyokat hozzanak létre. A szuperkorallok olyan fajok, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, például a globális felmelegedéshez.
A korallzátonyok megmentésében is segít a mesterséges intelligencia
A helyreállítási folyamat részeként a projekt résztvevői először azonosítják a szuperkorallok csoportjait a lagúnákban, majd levágják egy kis részüket, és a nevelőhelyre szállítják őket, ahol kötelekre függesztik őket. Ezeket a korallkerteket legalább egy évig figyelemmel kísérik. Amikor már elég érettek, a kinőtt darabokat újraültetik a zátony leromlott területeire. Ahogy tovább nőnek és szaporodnak, a korallok hozzájárulnak a zátony újjáélesztéséhez és ellenállóképességéhez.
A világ minden tájáról érkező emberek a ReefOS nevű élő közvetítésen keresztül figyelhetik a tevékenységet. Ez egy mesterséges intelligencia eszköz, amely lényegében a növekedési folyamat minden szakaszát dokumentálja. A rendszer része egy 360 fokos kamera, amely azonosítja és felcímkézi a zátonyra visszatérő halfajokat.
A technológia hasznosítása azonban nem áll meg ennyinél. A csapat nemrég a Cornell Egyetemmel is együttműködött, hogy létrehozzanak egy bioakusztikus MI-modellt, amely elemzi, miként hatnak a víz alatti hangok az ökoszisztémára. Emellett a kollektíva a Hawaii Egyetemmel is együttműködött, hogy a legmodernebb 3D-s térképezési és fotogrammetriai technikákat integrálják a megfigyelési folyamatba. A fotogrammetria az a tudomány, amely fényképek segítségével értékes információkat nyer egy adott folyamatról.
Mindezek a fejlett technológiák arra szolgálnak, hogy a csapat jobban megértse az egész ökoszisztéma állapotát a helyreállítási erőfeszítéseik előtt és után. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jobban nyomon kövessék az olyan dolgokat, mint az ökoszisztéma biológiai sokfélesége, a halállomány, valamint a korallbetegségek és a kifehéredés észlelése.
A ReefOS-t jelenleg a régióban található három aktív korallnevelő központ közül csak az egyiknél telepítették, amelyek mindegyike körülbelül 9000 növekvő korallt tartalmaz. A terv az, hogy a rendszert a korallzátonyok helyreállításának minden helyszínén telepítsék a világon.
V.V.
