2019. 08. 06. - 10:10

A mesterséges intelligencia időben azonosítja az autizmust

A mesterséges intelligencia időben azonosítja az autizmust

A gépi tanulási algoritmus képes felismerni a pupilla tágulásából azokat a rendellenességeket, melyek előrejelezhetik az autizmus spektrumzavart – állítják a kutatók.

A mesterséges intelligencia használatával az autizmus jelei is felfedezhetők – ez már nem újdonság, ám szakemberek most a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban közöltek egy tanulmányt, melyben az áll: a gépi tanulási algoritmus képes a pupillánál azonosítani abnormális jeleket, melyek az autizmus spektrumzavarra utalnak.
 
Az autisztikus gyermekeknél tapasztalható jelek és tünetek nehezen határozhatók meg – ám az új kutatás azt sugallja, hogy a mesterséges intelligencia egyszerű, számszerűsíthető mérései jóval korábbi diagnózist adhatnak a Rett szindróma tekintetében, s potenciálisan más rendellenességek esetében is, amelyek autizmushoz hasonló jellemzőkkel járnak.
 
A gépi tanulási algoritmus képes azonosítani a pupillából az autimus spektrumzavart
A gépi tanulási algoritmus képes azonosítani a pupillából az autimus spektrumzavart
 
A tanulmány során a kutatók egérmodelleken mutatták ki, hogy a gépi tanulási algoritmus képes azonosítani rendellenességeket a pupillatágulásból, amelyek előrejelzik az autizmus spektrumzavart (ASD) a rágcsálóknál.
 
Később az algoritmus azt is kimutatta, hogy egy lánynak Rett szindrómája van – ez egy genetikai rendellenesség, amely 6-18 hónapos korban károsítja a kognitív, szenzoros, motoros és autonóm funkciókat, valamint autizmushoz hasonló viselkedést eredményez.
 
A kutatók abban bíznak, hogy a rendszer általánosságban képes a Rett szindróma és egyéb ASD-eseteknél is korai jelekkel szolgálni.
 
A jövőben reményeik szerint arra is használható lesz, hogy a betegek kezelésre adott reakcióját figyelje. Jelenleg klinikai vizsgálat teszteli a ketamin gyógyszert a Rett-szindróma szempontjából, s génterápiás vizsgálatot is terveznek.
 
„Szeretnénk némi betekintést kapni arról, hogy mi történik az agyban, ami kvantitatív, objektív és érzékeny a finom változásokra - általánosabb értelemben hiányoznak azok a biomarkerek, amelyek tükrözik az agyi aktivitást, könnyen számszerűsíthetők és nem elfogultak. Egy gép képes mérni a biomarkereket, s nem befolyásolja a beteg jelenlegi helyzetének szubjektív értelmezése” – magyarázta Fagiolini, a tanulmány egyik kutatója.
 
A kutatók abból indultak ki, hogy az autizmus spektrumzavarral küzdő embereknek más a viselkedése, mint egy átlagembernek. Az előzetes bizonyítékok azt mutatják, hogy az agy ún. kolinerg áramkörei, melyek az izgalom kialakulásában vesznek részt, különösen zavartak – ez a megváltozott izgalom pedig befolyásolja mind a spontán pupilla dilatációt/szűkületet, mind pedig a pulzusszámot.
 
Ezenkívül a spontán pupilla-dilatáció és összehúzódás még azelőtt megváltozott, hogy az állatok ASD-szerű tüneteket mutattak volna – világított rá a kutatócsoport.
 
Egy korábbi tanulmány során a kutatók képesek voltak kimutatni, hogy a látás által kiváltott potenciál, az agyi képfeldolgozás EEG-mérése ugyancsak lehetséges biomarkere lehet a Rett szindrómának.
 
Fagiolini bízik benne, hogy ezek a biomarkerek együtt robosztus és megfizethető szűrőeszközöket kínálhatnak a csecsemők és kisgyermekek vizsgálatára, figyelmeztetve a küszöbön álló idegrendszeri fejlődési problémákra, s segítve fejlődésük vagy kezelésük haladását.
 
László Adrienn

 

 

 

 

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.