2020. 04. 19. - 08:00

Agyhullámokat fordít mondatokra a mesterséges intelligencia

Agyhullámokat fordít mondatokra a mesterséges intelligencia

Egy lépéssel előrébb jutottak a kutatók azon képesség fejlesztésében, hogy dekódolni tudják, mit mond egy ember csupán az agyhullámai figyelésével.

Újabb meghökkentő előrelépés a mesterséges intelligencia-kutatásban. A tudósok már képesek dekódolni, mit mond egy ember, csupán azzal, hogy figyelik az agyhullámait beszéd közben.
 
Megtanították az algoritmusokat az agyminták mondatokra történő átviteléhez valós időben - s a szavak hibaaránya mindössze 3 százalékos volt.
 
Korábban ezeknek az „agy-gép interfészeknek” korlátozott sikert tulajdonítottak a neurális aktivitás dekódolásában.
 
Mesterséges intelligencia fordítja le az agyhullámokat mondatokra
Mesterséges intelligencia fordítja le az agyhullámokat mondatokra
 
Az ezen a területen végzett korábbi munkák csupán a kimondott szavak töredékeit, vagy a kifejezésekben szereplő szavak kis részét voltak képesek dekódolni.
 
A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem gépi tanulás-specialistája, dr. Joseph Makin kollégáival megpróbálta javítani a pontosságot.
 
A kísérlet során négy önkéntes olvasott mondatokat hangosan, miközben az elektródák rögzítették agyhullámaikat. Az agyi aktivitással táplálták a számítógépes rendszert, amely megalkotta az adatok rendszeresen előforduló tulajdonságainak ábrázolását.
 
Korlátozott nyelv
 
A minták nagy valószínűséggel kapcsolatban állnak a beszéd ismétlődő jellemzőivel, például magánhangzókkal, mássalhangzókkal vagy a száj egyes részeihez tartozó parancsokkal.
 
A rendszer egy másik része a reprezentációt szóról-szóra dekódolta, hogy mondatokat képezzen.
 
A szerzők ugyanakkor beismerik a tanulmány korlátait. Így például azt, hogy jelenleg egy beszéd dekódolása 30-50 mondatig lehetséges.
 
„Noha szeretnénk, ha a dekóder megtanulná és kihasználná a nyelv szabályszerűségeit, továbbra is megoldásra vár a kérdés, mennyi adathoz lenne szükség ahhoz, hogy a módszert a kis mennyiségű nyelvről az angol általánosabb formájára is kiterjesszük – írták a kutatók a Nature Neuroscience szaklapban.
 
Ami ma is egyértelmű: a dekóder nem csupán mondatokat sorol fel a szerkezetük alapján. Ez azért világos, mert teljesítményét sikerült javítani azáltal, hogy olyan mondatokat adtak a tanításához használt készlethez, melyeket nem alkalmaztak a tesztekben.
 
A tudósok szerint ez bizonyítja, hogy a gép interfész azonosít egy-egy szót is, nemcsak mondatokat. Ez arra utal, hogy elvileg lehetséges lesz dekódolni olyan mondatokat, melyekkel a tanítás során nem találkozott a gép.
 
Amikor a számítógépes rendszert az egyik ember agyi tevékenységével és beszédével edztették, mielőtt egy másik önkéntesre tértek volna át, az eredmények dekódolása javult – ami azt jelenti, hogy a technika az emberek között is átvihető.
 
A tanulmányt a Nature Neuroscience szaklap közölte.
 
László Adrienn

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.