2025. 09. 18. - 08:20
Az emberi méltóságot fenyegeti a mesterséges intelligencia?
Átalakította interakcióinkat a mesterséges intelligencia kora, de világszerte fenyegeti az emberi méltóságot – mutattak rá a Charles Darwin Egyetem szakemberei.
A mesterséges intelligenciának fogalma sincs róla, mit csinál, de valójában mindannyiunkat fenyeget – állapította meg egy új tanulmány, melyet a Charles Darwin Egyetem kutatói végeztek el.
A technológia példátlan sebességgel alakítja át a nyugati jogi és etikai környezetet, ugyanakkor aláássa a demokratikus értékeket és elmélyíti a rendszerszintű elfogultságot – állapította meg a tanulmány vezető szerzője, dr. Maria Randazzo, a CDU Jogi Karának akadémikusa.
Dr. Randazzo úgy látja, a jelenlegi szabályozás nem helyezi előtérbe az olyan alapvető emberi jogokat és szabadságokat, mint a magánélet, a diszkriminációmentesség, a felhasználói autonómia és a szellemi tulajdonjogok – főként számos algoritmikus modell követhetetlen jellege miatt.
A mesterséges intelligencia „semmilyen emberi értelemben nem intelligens”
A szakember az átláthatóság hiányát „fekete doboz problémának” nevezte. Mint mondta, a mélytanulási vagy gépi tanulási folyamatok által hozott döntéseket az emberek nem tudják nyomon követni, ami megnehezíti a felhasználók számára annak megállapítását, hogy egy MI-modell megsértette-e jogaikat és méltóságukat, s ha igen, miért, valamint hogy szükség esetén igazságot kereshessenek. Olvasd el: Nem a mesterséges intelligencia veszélyes, hanem az emberek?
Az emberi méltóságot fenyegeti a mesterséges intelligencia?
„Nagyon jelentős probléma ez, amely megfelelő szabályozás nélkül csak rosszabbodni fog. A mesterséges intelligencia semmilyen emberi értelemben nem intelligens. A mérnöki tudományok diadala, nem a kognitív viselkedésé” – jegyezte meg dr. Randazzo.
Hozzátette: a mesterséges intelligenciának „fogalma sincs, mit csinál vagy miért – nincs olyan gondolkodási folyamat, ahogyan egy ember a dolgokat megérti, csak mintafelismerés, megfosztva a megtestesüléstől, az emlékezettől, az empátiától vagy a bölcsességtől” – fogalmazott a kutató.
Jelenleg a világ három domináns digitális hatalma – az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió – markánsan eltérő megközelítést alkalmaz a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, rendre piacközpontú, államközpontú és emberközpontú modellekre támaszkodva.
Dr. Randazzo szerint az EU emberközpontú megközelítése az emberi méltóság védelmének előnyben részesített útja, de globális elkötelezettség nélkül e cél iránt még ez a megközelítés is kudarcot vall.
„Globálisan, ha nem kötjük a mesterséges intelligencia fejlesztését ahhoz, ami emberré tesz minket – a választás, az érzés, a körültekintő érvelés, az empátia és az együttérzés képességéhez –, azzal a kockázattal nézünk szembe, hogy olyan rendszereket hozunk létre, amelyek leértékelik és adatpontokká laposítják az emberiséget, ahelyett, hogy javítanák az emberi létállapotot” – mondta dr. Maria Randazzo.
Hozzátette: „Az emberiséget nem szabad eszközként kezelni a cél eléréséhez.”
A kutatók tanulmánya az Australian Journal of Human Rights című folyóiratban jelent meg és egy trilógia első része, melyet dr. Randazzo a témában elkészített.
B.A.
