2019. 07. 23. - 10:15
Beteg sejteket talál meg és távolít el a mesterséges intelligencia szoftver
Akár egyenként is azonosítani lehet a jövőben a rákos sejteket, sőt el is lehet távolítani azokat – erre jutott az a kutatás, amelyen magyar tudósok dolgoznak.
Az öntanuló szoftver nemcsak megtalálja, ki is vágja a rákos sejteket a beteg szervezetéből – magyar tudósok olyan kutatást végeznek, melynek segítségével felismerhetők lesznek a beteg sejtek és el lehet távolítani őket.
Horváth Péter, aki a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási csoportvezetője, kollégáival olyan, a világon jelenleg egyedülálló egysejt-elemző eljárást fejlesztett ki, mely mesterséges intelligencia alkalmazásával azonosít és el is különít bizonyos sejteket – írta meg a Világgazdaság.
Horváth kifejtette, hogy míg a szövetek és a sejtek elkülönítése, valamint ezek vizsgálata egyre precízebb, az egysejt-analízis teljesen új lehetőségeket is teremt a kutatás terén.
A mesterséges intelligencia segít az egyes sejtek elkülönítésében
Ma is van mód arra, hogy az egyes sejteket a szakember megszámolja egy szövetmintában, s elkülönítse őket a megjelenésük alapján. A kutatók új tesztjei azonban arra utalnak, hogy a felismerés és elkülönítés nem lehet 100 százalékosan pontos – adta hírül a Világgazdaság.
Nagyon fontos megtalálni a legkisebb különbségeket is. A szakemberek végezte vizsgálat akár torzíthatja is az eredményt – elég, ha a felvétel árnyékos, fedésben látható, vagy éppen osztódik a sejt. A sejtek külső alapján történő elkülönítését tehát számos körülmény, köztük az orvos fáradtsága, bizonytalansága is befolyásolhatja – emelte ki a bioinformatikus.
Fontos vizsgálni az azonos sejtek közötti egyedi eltérést, ehhez meglehetősen pontos elemzés szükségeltetik.
Napjainkban a rákgyógyítás terén elsősorban a sejtek fehérjéinek, illetve azok szerepének minél pontosabb meghatározása a lényeg. Ezek a fehérjék ugyanis nagymértékben befolyásolják a sejtek működését. Így ha az egyes sejteket, s azon belül az egyes fehérjéket vizsgálhatóvá tehetik, az a diagnosztika terén ismét nagy lépést jelent, így a rákgyógyításban is.
A kutató hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia alkalmazása korábban is igen nagy segítséget jelentett, ám ahhoz, hogy idáig eljussunk, fontos volt, hogy az intelligens szoftverek is csak az ember által betáplált adatokkal képesek dolgozni – írta a Világgazdaság.
A szegedi kutatócsoport újítása azonban az, hogy összekapcsolta a szoftvert egy speciálisan kialakított mikroszkóprendszerrel, mely precízen körülvágja és kiemeli a mintából azokat a sejteket, melyek külsejük alapján részletesebb vizsgálatot igényelnek.
Vagyis ez azt is jelentheti, hogy kiemelhetőek a rákos tumorból, s minden eddiginél precízebben kezelhetőek lesznek a rákos sejtek.
A ma használatos, legérzékenyebbnek számító tömegspektrometriai eljárások jelenleg néhány száz sejt elemzése alapján írják le az egyes sejttípusokra jellemző fehérjekészletet – s ezt a szegedi szakemberek csak párszor tíz sejtre tudták lecsökkenteni.
Horváth Péter kiemelte, hogy a mintaméret nagyságrendnyi csökkentése is óriási előrelépés az egyes sejtek felépítésének, működésének alaposabb ismeretéhez.
Mivel a szegedi kutatók munkáját igen nagyra értékelik a nagy szakmai tekintélyek is, már megkezdődött a közös munka a magyar szakemberek és Matthias Mann, a müncheni Max Planck Biokémiai Intézet vezetője és a Koppenhágai Egyetem professzora és Emma Lundberg, a Stanford Egyetem és a svéd KTH Royal Institute of Technology professzora, a proteomikai és sejtbiológiai terület egyik vezető kutatója között.
A kutatás szorosan köthető a Chan Zuckerberg Initiative által támogatott Human Cell Atlas projekthez, amely napjainkban az egyik legnagyobb horderejű biológiai kutatásnak számít a világon – adta hírül a Világgazdaság.
Ennek célja az, hogy az emberi test minden sejtféleségét a lehető legprecízebben elemezze – lényegében térképet készítsen a különféle sejtek egymáshoz való viszonyáról és a szöveteken belül összeépülő sejtek kapcsolatairól, valamint a szervek és szervrendszerek egymásra hatásáról, s arról, hogy a háromdimenziós térkép változásai miként befolyásolják a szervek, illetve a szervezet egészének egészségi állapotát – adta hírül a Világgazdaság.
László Adrienn
