2022. 02. 10. - 09:00

Mesterséges intelligencia - Gleccsereket és klímaváltozást figyel a merülő robot

Mesterséges intelligencia - Gleccsereket és klímaváltozást figyel a merülő robot

A víz alatti gleccserfalak felfedezésére és a klímaváltozás nyomon követésére terveztek robotot a Texasi Egyetem kutatói.

Robot segíthet a klímaváltozás szemmel tartásában: az austini Texasi Egyetem kutatói a víz alatti gleccserfalak felfedezésére, ezáltal az éghajlat módosulásának nyomon követésére tervezték új robotjukat.
 
A gleccserek a klímaváltozás frontvonalát jelentik, kulcsai lehet a globális tengerszint-emelkedés előrejelzésének. Arról azonban, hogy mi is történik Grönland gleccsereinek víz alatti részén, igen keveset tudnak a tudósok.
 
Ez megváltozhat 2023-ban, egy merész új küldetéssel, melyet az austini Texasi Egyetem vezet – célja a  grönlandi gleccserek három részének feltárása egy merülő robottal.
 
Alkalmazásával először láthatják majd közelről a víz alatt Grönland gleccsereit – amelyek a világ második legnagyobb jégtakaróját alkotják.
 
A jéggel borított tengerben is túlélő, Nereid Under Ice (NUI) elnevezésű távirányítású járművet a projektpartner, a Woods Hole Oceanographic Institution (WHOI) tervezte. A robot a jéghegyek és a hullámvölgyek között közeledik a gleccserek méteres körzetében, víz alatti adatokat és mintákat gyűjtve. Olvasd el: Önjáró tengeralattjáró térképezi fel az óceánt
 
A víz alatti gleccserfalak felfedezésére terveztek robotot a kutatók
A víz alatti gleccserfalak felfedezésére terveztek robotot a kutatók
 
A tudósok elsődlegesesen nem a gleccserjégre kíváncsiak, hanem a természetes homokfalakra – avagy morénákra –, amelyek megtámasztják a gleccsereket. Úgy gondolják, hogy természetes, de nem túl biztos módon stabilizálják a jégtakarót.
 
A robot tevékenysége alapján kiderülhet, mi támasztja alá a gleccsereket a teljes grönlandi jégtakaróban. Ez pontosabb modell-előrejelzésekhez vezethet a jövőbeli tengerszint-emelkedésre vonatkozóan.
 
„Azt illetően, mennyiben járul hozzá Grönland a tengerszint-emelkedéshez, bizonytalanságot okoz, milyen hamar veszít tömegéből a jégtakaró – mondta Ginny Catania, az UT Jackson School of Geosciences professzora, aki a felfedezőutat vezeti. - Tudjuk, mekkora tengerszintet rejthet a jégtakaró, ahogyan tisztában vagyunk azzal is, hogy az éghajlat felmelegszik és megváltoztatja a jégtakarót. Azt viszont nem tudjuk, hogy ezek a gleccserek milyen ütemben járulnak hozzá a tengerszint emelkedéséhez.”
 
A projektet támogatja a W.M. A Keck Alapítvány is, Amerika egyik legnagyobb humanitárius szervezete, mely kiemelkedő tudományos, mérnöki és orvosi kutatások mellé áll.
 
A misszió három nyugat-grönlandi gleccsert vizsgál majd, amelyek a melegedő Atlanti-óceán útjában fekszenek, ugyanakkor különböző módon reagáltak a klímaváltozásra: a Kangilliup Sermia 2000 óta csak kismértékben vonult vissza, az Umiammakku Sermiat gyorsan visszahúzódott, mielőtt 2009-ben ismét stabilizálódott, a Kangerlussuup Sermia pedig nagyrészt nem érintette a felmelegedést. 
 
„Szép tesztpéldával szolgálnak az ötleteléshez, mi építi fel a morénákat, valamint, hogy ezek a folyamatok hogyan változhatnak az egyes helyeken” – mondta Catania. Olvasd el: Lélegzetelállító tervek víz alatti robotokkal
 
Az információk a jövőbeli geomérnöki projektek szempontjából is döntőek lehetnek. Egyes tudósok ugyanis mesterséges morénák építését javasolták, hogy időt nyerjenek, miközben a világ áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra.
 
A NUI robot a víz alatt minden gleccser felületére eljut, menet közben feltérképezi a tengerfenék domborzatát is. Amint a célhelyre kerül, a közelben levő, támogató hajó kezelői távolról irányítják a robot manipulátorkarját, hogy kiemeljék az üledékmagokat a gleccser morénáiból.
 
A jármű a gleccserek alól kiáramló, hatalmas üledékcsóvákból is gyűjt majd mintákat.
 
A robotot beépített redundancia rétegekkel tervezték, beleértve a több tolóerőt, akkumulátorcsomagot és navigációs rendszereket, így nehéz körülmények között is működhet, távol a támogató hajótól.
 
Elsődleges kommunikációs kapcsolata egy 10 mérföld hosszú, hajszálvékony optikai szál, amely összeköti a robotot a hajóval, lehetővé téve a kezelők számára a kamerák és a kar vezérlését.
 
Ha azonban az üvegszál megszakad, a robot továbbra is irányítható víz alatti akusztika használatával és automatikusan visszatér a felvételi pontra, amennyiben minden kommunikáció meghiúsul – magyarázta Mike Jakuba, a WHOI vezető mérnöke.
 
Jakuba szerint a küldetés segíteni fog a tudósoknak megérteni a világ óceánjai és a jégtakarók közötti kritikus kapcsolatot. Az utazást 2023 nyár közepére tervezik.
 
 
L.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.