2024. 04. 08. - 10:15

Mesterséges intelligencia - Már emberi módon öltöztetnek a gondozó robotok

Mesterséges intelligencia - Már emberi módon öltöztetnek a gondozó robotok

Utánozzák az emberek kétkezes mozdulatait azok az új robotok, amelyeket idősek gondozására, öltöztetésére vetettek be.

Régóta zajlik az olyan robotok fejlesztése, amelyek képesek kiváltani a gondozói feladatok egy részét – különösen, hogy egyre több társadalom öregszik, ami komoly problémát jelent az idősek ellátása szempontjából.
 
A tudósok most egy új robotot alkottak meg, amely utánozni tudja a gondozók kétkezes mozdulatait, miközben öltöztetnek valakit.
 
A jelenlegi öltöztetés nem a legpraktikusabb
 
Eddig a laboratóriumban főként egykarú gépként hozták létre az idős vagy fogyatékkal élő emberek öltözködését segítő öltöztető robotokat - a kutatások szerint azonban ez kényelmetlen lehet a gondozott számára és nem is praktikus.
 
A probléma megoldására dr. Jihong Zhu, a York-i Egyetem Biztonságos Autonómia Intézetének robotikai kutatója javasolt egy kétkarú segítő öltöztetési rendszert, amelyet a korábbi kutatások során nem kíséreltek elkészíteni. Olvasd el: Mesterséges intelligencia - Időseknek való társrobot került a piacra
 
Mesterséges intelligencia - Már emberi módon öltöztetnek a gondozó robotok
Mesterséges intelligencia - Már emberi módon öltöztetnek a gondozó robotok
 
Olyan gondozók ihlették azonban, akik bebizonyították, hogy a konkrét cselekvésekkel csökkenteni kell a gondozott egyén komforttalanság érzetét és szorongását.
 
Úgy gondolják, ez a technológia jelentős lehet a szociális ellátórendszerben: a gondozóknak a használatával kevesebb időt kellene fordítaniuk gyakorlati feladatokra és többet a személyek egészségének és mentális jóllétének előmozdítására.
 
Dr. Zhu fontos információkat gyűjtött össze arról, miként mozogtak a gondozók az öltöztetési gyakorlat során - lehetővé téve egy robot számára, hogy megfigyelje az emberi mozgásokat és tanuljon belőlük, majd a mesterséges intelligencia segítségével olyan modellt hozzon létre, amely utánozza az emberi segítők feladatát.
 
Ez a kutatók számára megoldotta, hogy elegendő adatot gyűjtsenek össze és szemléltessék: két kézre van szükség az öltöztetéshez, nem pedig egyre, valamint információt tudtak adni a karok dőlésszögéről és arról is, mikor kell az embernek beavatkoznia, megállítania vagy megváltoztatnia bizonyos mozdulatokat.
 
„Tudjuk, hogy a gyakorlati feladatokat, például az öltöztetést egy robot is elvégezheti, így felszabadul egy gondozó, jobban koncentrálhatnak a társaságra és a gondozott egyén általános jóllétének megfigyelésére. Laboratóriumban tesztelték a robotot, de ahhoz, hogy laboron kívül is működjön, valóban meg kellett értenünk, hogyan végezték ezt a feladatot a gondozók a valóságban” – mondta el dr. Zhu, a York-i Egyetem Biztonságos Autonómia Intézete, illetve a Fizikai, Mérnöki és Technológiai Iskola munkatársa.
 
„A bemutatóból tanulásnak nevezett módszert fogadtuk el, ami azt jelenti, hogy nincs szükség szakértőre a robot programozásához, az embernek csak be kell mutatnia a mozgást, amit elvár a robottól, utóbbi pedig megtanulja a műveletet. Világos volt, hogy a gondozóknak két karra volt szükségük ahhoz, hogy megfelelően kielégítsék a különböző képességekkel rendelkező egyének szükségleteit” – magyarázta a szakember.
 
Mint mondta, a robot egyik kezével az ember kezét fogja, hogy kényelmesen vezesse át például egy ing karján, míg a másik kezével egyidejűleg fel- és körbe- vagy fölé mozgatja a ruhát.
 
A jelenlegi egykaros gépi sémának megfelelően túl sok munkára van szükség a páciens részéről, hogy segítse őt arobot, fel kell emelnie karját a levegőbe, vagy olyan módon kell hajlítania, amit esetleg nem is bír.
 
Segítő algoritmusok
 
A kutatócsapatnak sikerült olyan algoritmusokat is készítenie, amelyek a robotkart kellően rugalmassá tették mozgásait illetően, hogy végrehajtsa a húzó- és emelőműveleteket.
 
Egyben lehetővé tették, hogy a cselekvést módosíthassa az emberi kéz gyengéd érintése, vagy a kéz mozgatása jobbra vagy balra, felfelé vagy lefelé, anélkül, hogy a robot ellenállna.
 
„Az ember lemodellezése valóban segíthet a hatékony és biztonságos ember-robot interakcióban. Nemcsak az a fontos azonban, hogy a robot a feladatot végrehajtsa, hanem az is, hogy a művelet közben leállíthassák vagy megváltoztathassák, ha az egyén úgy kívánja. Ezen folyamatnak egy jelentős része és a kutatás következő lépése a robot biztonsági korlátainak tesztelése, illetve, hogy elfogadják-e azok, akiknek a legnagyobb szükségük van rá” – mondta el dr. Zhu.
 
 
L.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.