Mesterséges intelligencia - Nyaralási fotók is segíthetik az állatvédelmet

A Wildbook nevű mesterséges intelligencia rendszer használata kombinálja a kutatók által készített képeket azokkal, amelyeket civilek nyilvánosan megosztanak a közösségi médiában. Ez a módszer alapos elemzést tesz lehetővé, tehát több információ nyerhető ki azokhoz az adatbázisokhoz, melyeket a tudósok, illetve környezetvédők a védelem és a megőrzés érdekében végzett küldetésük előmozdításához használnak. A mesterséges intelligenciának ezt a hihetetlenül hatékony alkalmazását imageomikának nevezik, ami alatt az állatok biológiai információinak képekből történő kinyerését kell érteni.

Ez nyújt támogatást a környezetvédőknek az egyik legnehezebb akadály elhárításában, amit a hiányos adatok jelentenek. Jelenleg az IUCN Vörös Listáján szereplő több mint 142.000 faj több mint felének állapota ismeretlen az adatok hiánya miatt.

"Példátlan ütemben veszítjük el a biológiai sokféleséget, és még azt sem tudjuk, hogy mennyit és mit veszítünk" - mondja Tanya Berger-Wolf, az Ohioi Állami Egyetem Transzlációs Adatelemző Intézetének igazgatója. Ő és kollégái dolgozták ki a Wildbook-ot, amely számítógépes algoritmusok segítségével azonosítja a fajok egyes egyedeit.

"A mesterséges intelligencia algoritmusaink képesek azonosítani az egyedeket bármilyen jegy alapján, legyen az csíkos, foltos, ráncos vagy rovátkolt - akár egy bálna uszonyának vagy egy delfin hátúszójának alakja alapján" - magyarázta Berger-Wolf.

Amatőr fényképek is az állatvédelem szolgálatába állhatnak a mesterséges intelligenciának köszönhetően

A Wildbook jelenleg több mint kétmillió képpel rendelkezik 60.000 delfinről és bálnáról, és Berger-Wolf szerint ezek a képek jelentik a fő adatforrásukat, különösen a gyilkos bálnákról. A Wildbook széles képgyűjteménye "rengeteg olyan adatot tartalmaz, amelyet ki tudunk nyerni és elemezni, hogy segítsünk az állatok védelmében és a kihalás elleni küzdelemben" - tette hozzá.

Bár léteznek más módszerek is a populációk számának és helyének nyomon követésére (például címkék és nyakörvek), az általuk nyújtott információk nem olyan pontosak, mint az imageomika használata.

"Megtanítjuk a gépeket arra, hogy olyan dolgokat lássanak a képeken, amelyeket az emberek esetleg nem vesznek észre" - vélekedett Berger-Wolf. Fontos azonban figyelembe venni, hogy ezek a rendkívül értékes információk az orvvadászok kezébe kerülhetnek, ezért gondos óvintézkedésekkel kell ezt megakadályozni.

Egy másik szempont, hogy a kutatók, környezetvédők, természetvédők és civil tudósok által gyűjtött adatokat közösen kell felhasználni, hogy a lehető legeredményesebb legyen.

Ahogy Berger-Wolf kifejti: "Biztosítanunk kell, hogy ez egy olyan ember-gép partnerség legyen, amelyben az emberek megbíznak a mesterséges intelligenciában. A mesterséges intelligenciának - tervezése szerint - részvételi jellegűnek kell lennie, kapcsolatot kell teremtenie az emberek, az adatok és a földrajzi helyek között."

V.V.