2020. 05. 27. - 12:00

Szertics Gergely: Cél, hogy a mesterséges intelligenciát valóban elkezdjük használni

Szertics Gergely: Cél, hogy a mesterséges intelligenciát valóban elkezdjük használni

Az adat és a mesterséges intelligencia dinamikája a témája többek között a 2020. május 26-28. között zajló Smart Konferenciának, melyen Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője Magyarország helyzetéről és számos egyéb érdekességről beszélt a mesterséges intelligencia kapcsán.

A mesterséges intelligencia (MI) sokak számára ijesztő lehet, hiszen az emberek egy része legfeljebb sci-fi filmben találkozott hasonlóval.
 
A Forbes-ban megjelent kutatás szerint az emberek által eddig előállított információmennyiség 98 százaléka az elmúlt 2 évben jött létre. Ez felfoghatatlan mennyiségű. Ám ezen információk átlátásában a mesterséges intelligencia óriási segítséget jelenthet.
 
Szertics Gergely Szujó Zoltán műsorvezető kérdésére elmondta: az MI egyik oldalról új adatokat hoz létre és teremt, másrészt rengeteg minden dolgozható fel a segítségével. Akkora adatmennyiségről van szó, amit soha senki nem tud feldolgozni, s nem is lehet belelátni.
 
Jó példa erre, hogy rengeteg tudást tárolunk szöveges dokumentumokban, melyek karaktersorokként találhatók meg különböző szervereken, ám ekkora tömegben senki sem tudja értelmezni ezeket. Elég az orvosi kutatásokra gondolni, melyekből több jelenik meg 1 év alatt, mint amit képesek lennénk elolvasni.
 
Ezen dokumentumok feldolgozásában igen sokat segíthet a mesterséges intelligencia: össze lehet őket húzni, hogy belső információkat lehessen belőlük kibányászni.
 
A strukturálatlan adatokat – mint például kép, szöveg, hang – először átfordítjuk egyesekké és nullákká az informatika számára, s ezek segítségével különféle betekintések jönnek létre.
 
 
Vajon miért nevezhető az adat az új olajnak?
 
Régen az olajmezők felfedezése a mobilitásra, gazdaságra és egyéb szektorokra alapvető hatást gyakorolt. A kulcs, amiért egyáltalán feltártuk ezeket az olajmezőket, a robbanó motorok megjelenése volt, melyeket valamivel üzemeltetni kellett. Egy technológiai fejlesztés egy új jelenséget hozott magával, értéket adott egy addig értéktelen dolognak.
 
Az MI Koalíció szakmai vezetője kiemelte: a mesterséges intelligencia az az újfajta technológia – az új ipari forradalom nagyon fontos eleme -, mely rendkívüli módon felértékeli az adatot. Egyrészt, mert rengeteg mindent fel tud dolgozni, s értékessé válnak olyan dolgok is, amelyek eddig nem voltak szem előtt. Másrészt, ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát tanítani lehessen, rengeteg adat szükséges.
 
A globális piac vezető szereplői
 
Érdemes tudni, hogy 1997-ben még egy egészen más típusú MI nyert sakkban az ember ellen, mint amilyen a mai.
 
Szertics Gergely elmondta: 2011-től léteznek az ún. mélytanulásos vagy deep learning-rendszerek, melyek a Go nevű játékban hoztak áttörést 2015-ben. Sokan történelmi léptékű változásnak tartották a dolgot.
 
De kik ennek a piacnak a szereplői globális szinten? Szertics kiemelte, hogy egyrészt jelen van a Kína és az Egyesült Államok közötti versengés – ma már sok mutató tekintetében Kína megelőzi Amerikát -, ugyanakkor egy csomó mutató alapján Európa vezet. Például új mesterséges intelligencia-kutatások, publikációk terén.
 
Abban, hogy ezeket a hétköznapokra „lefordítsuk”, alkalmazzuk, kevésbé vagyunk jók, mint Kína vagy Amerika. Izgalmas viszont, hogy Európát egyre többször az új jogi keretek és a „nem-vadnyugati” jellegű MI felhasználójának tartják.
 
Mit csinál a Mesterséges Intelligencia Koalíció Magyarországon?
 
Szertics Gergely elmondta: 2018-ban Palkovics László miniszter azért hívta életre az MI Koalíciót, hogy hazánk mesterséges intelligencia-stratégiáját megalkossa. Jelenleg folynak a tárcaközi egyeztetések és hamarosan a kormányhoz kerül a stratégia. Tehát most fog kiderülni, elfogadják-e azt és hogyan.
 
Nagy hatása lett abban a tekintetben, hogy számos szereplő elkezdett összekapcsolódni egymással, s ma már világosabb, ki foglalkozik az országban mesterséges intelligenciával.
 
Kérdés, hogy egy kis- és középvállalkozásnak miért lehetnek előnyösek az MI-n alapuló digitális megoldások?
 
Mint azt Szertics Gergely megjegyezte: rengeteg olyan eszköz van már, mely elképesztő versenyképesség-fejlesztéshez vezethet, ha képesek vagyunk megérteni, mi minden van benne. Például, hol találunk új ügyfeleket, képesek vagyunk-e egy webshopban ajánlórendszert építeni. A mesterséges intelligencia kiválogathatja a selejtet is egy gyártósor végéről.
 
Mennyire értékelődik fel az adat, amelyeket a cégek gyűjtenek rólunk? Az MI használata az adatkereskedelemnek is komoly lökést adhat, de vajon pozitív irányba?
 
Szertics Gergely szerint ez egy igen izgalmas terület. Egyszerre rendkívül hasznos és nagyon kényes ügy. Fontos, hogy a gazdaság jól működjön, de az adatszuverenitás is meglegyen. Ma a globális adatkereskedelem 200 milliárd dollárra rúg. Hatalmas cégek uralják ezt a terepet, akikről szinte sosem hallunk.
 
Az adatok sokat segíthetnek, de ez a háttérben elképesztő munkát igényel: a gyűjtés és az összekapcsolás is.
 
Amikor ezek összeérnek, persze mindenki megijed. Ebben igyekszik segíteni a GDPR: hogyan lehet megoldani, hogy az egyén „maradjon a nyeregben”, ne történjen meg, hogy a fejünk felett kereskednek, befolyásolnak bennünket. Helyzetbe kell hozni az embert, a képességeket és a technológiát illetően – ez az MI-stratégia és az adatkezelés egyik nagy célja is.
 
Kik lehetnek a nyerők? Milyen attitűd kell ahhoz, hogy valaki ezen a területen előrébb tudjon lépni, akár egy Magyarország méretű országban?
 
Az MI Koalíció szakmai vezetője kiemelte: két irány van. Az egyik az, hogy mi saját adatainkat illetően, melyek a szervezetünkben termelődnek, tudatossá váljunk – ez az adatvagyon-tudatosság. Sok erőfeszítést igényel, hogyan lehet ezeket jogilag jól keretezni, az elsődleges kérdés azonban az, miként tudjuk megragadni, hol keletkeznek adatok, azok milyen minőségűek és használjuk-e ezeket.  Az adatok kezelése nem azt jelenti, hogy nem adjuk oda őket senkinek. Ha ez így van, halott adatról beszélhetünk.
 
A belső adatvagyon kezelése egy igen fontos terület. A másik fontos dolog tudatosítani, hogy ennek egy bizonyos részét el lehet adni. Termelhetünk adatot, ami új bevételi forrást jelenthet, s mások is eladják azokat. Nem biztos, hogy mindent magunknak kell összegyűjtenünk, s csak akkor nyúlhatunk az MI-hez, ha annyi adatunk van, hogy mi közvetlenül meg tudunk tanítani egy mesterséges intelligenciát. Ha képesek vagyunk felismerni, mennyi területen és kik foglalkoznak az adatkereskedelemmel, világossá válik, hogy ez egy vagyonelem.
 
Szertics Gergely a Smart Konferencián kiemelte: Magyarország jól áll az orvostechnológiai területeken, így a képdiagnosztikai területen vagy a molekula-kutatásban - sok startup működik. Mint mondta, az elmúlt másfél évben ők is gyakran rácsodálkoztak arra, mennyi minden van. Az IVSZ-szel elkészítették Magyarország MI-térképét, s kiderült, nem kevesen foglalkoznak mesterséges intelligenciával.
 
Sok minden fel van építve, s egy robbanás előtt áll a magyar gazdaság ezen a téren. Cél, hogy mindaz, ami a háttérben megvan, akár az állami, akár a magánszektorban vagy a tudományos világban, napvilágra kerüljön, s el tudjuk valóban kezdeni használni – hangsúlyozta az MI Koalíció szakmai vezetője.
 
L.A.

 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.