2005. 05. 04. - 22:21
Kis baráti segítség
Zsuzsa vagyok, 28 éves miskolci ápolónő.
Elég nehezen ismerkedek, az eddigi életemben nem volt túl sok kapcsolatom. A baráti társaságomban már mindenkinek megtalálta a párját, egyedül én lógtam ki a sorból. Egy nap a legjobb barátnőm elém tett egy e-mail címet, hogy nézzem meg, bevallotta hogy szövetkeztek ellenem és a tkl -be beregisztráltak pár napja. Kicsit meglepődve, de mégis érdeklődve léptem be az oldalra, és nem hittem el, hogy ennyi válasz érkezett a jelentkezésemre. A sok válasz közül egy fogott meg leginkább. A levél írója Józsi, aki 30 éves, nagyon barátságos, de mégis félénk levelet küldött, épp olyan bátortalan volt, mint én. Válaszoltam neki, és pár napi hosszas levelezés után máris randit beszéltünk meg egymással. A fényképét még első nap átküldte, amiről egy jóképű, barna hajú srác mosolygott rám. Az a mosoly, az a tekintet nagyon megfogott, melegség töltötte el a szívemet, ahogy ránéztem.
Egy miskolci kávézót szemeltünk ki első randinknak, ahova hosszas készülődés után épp hogy időben beestem Remegő gyomorral körbenézve rögtön észrevettük egymást, ő mosolyogva, egy csokor virággal a kezében várt rám. Már a leveleiben is közel férkőzött szívemhez, de ahogy a akkor a kávézóban a szemébe néztem, első látásra szerelem volt részemről. Akkor este minden gátlásunkat és félelmünket elfelejtve gondtalanul beszélgettünk és ismerkedtünk tovább egymással. Az est végére már olyan volt számomra, mintha évek óta ismerném. A kávézót már kéz a kézben hagytuk el és még így sétáltunk egy nagyot a belvárosban, ahol már a félhomályban elcsattantak az első, kicsit még félénk csókok is. Később hazakísért, és kapualjban búcsúzóul finom puszit lehelt a számra, amitől felbátorodva visszapusziltam, ami egy forró csókban fejeződött be. Nyelveink játszadoztak egymással, azt hittem elájulok az érzéstől. Egymást szorosan átölelve simogattuk egymást. Akkor este a kezdeti félénkségünket elfelejtve mégsem vettünk egymástól búcsút, hanem akkor már nálam töltötte az éjszakát, és úgy szertett az ágyban, mint még soha senki. A barátoknak és a tkl -nek köszönhetően egymásra találtunk. Azóta lassan egy év telt el, és ma is olyan boldogok vagyunk együtt, mint aznap este ott a kapuban.
Egy miskolci kávézót szemeltünk ki első randinknak, ahova hosszas készülődés után épp hogy időben beestem Remegő gyomorral körbenézve rögtön észrevettük egymást, ő mosolyogva, egy csokor virággal a kezében várt rám. Már a leveleiben is közel férkőzött szívemhez, de ahogy a akkor a kávézóban a szemébe néztem, első látásra szerelem volt részemről. Akkor este minden gátlásunkat és félelmünket elfelejtve gondtalanul beszélgettünk és ismerkedtünk tovább egymással. Az est végére már olyan volt számomra, mintha évek óta ismerném. A kávézót már kéz a kézben hagytuk el és még így sétáltunk egy nagyot a belvárosban, ahol már a félhomályban elcsattantak az első, kicsit még félénk csókok is. Később hazakísért, és kapualjban búcsúzóul finom puszit lehelt a számra, amitől felbátorodva visszapusziltam, ami egy forró csókban fejeződött be. Nyelveink játszadoztak egymással, azt hittem elájulok az érzéstől. Egymást szorosan átölelve simogattuk egymást. Akkor este a kezdeti félénkségünket elfelejtve mégsem vettünk egymástól búcsút, hanem akkor már nálam töltötte az éjszakát, és úgy szertett az ágyban, mint még soha senki. A barátoknak és a tkl -nek köszönhetően egymásra találtunk. Azóta lassan egy év telt el, és ma is olyan boldogok vagyunk együtt, mint aznap este ott a kapuban.
Hírlevél feliratkozás
