Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia a játékipart?

A mesterséges intelligencia kétségtelenül az elmúlt évek egyik legfelkapottabb témája világszerte: az arcfelismeréstől a nagy teljesítményű pénzügyi alkalmazásokig gyorsan beépül életünk és társadalmunk minden rétegébe. A videojátékok, mint a technológiailag egyik különösen fejlett területe számára sem idegen a mesterséges intelligencia.

Talán az egyik legizgalmasabb kilátás a mesterséges intelligencia játékokban való felhasználásával kapcsolatban az, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg a játékos és a játszott szoftver közötti interakciók tekintetében. Az MI-rendszerek a játékokon belül is bevethetők, hogy tanulmányozzák és megtanulják az egyes játékosok mintáit, majd személyre szabott válaszokat adjanak a játékélmény javítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy miként a felhasználó megtanul a játék ellen játszani, úgy a játék is megtanul a felhasználó ellen játszani.

Az egyik legbeszédesebb példa erre a Monolith mesterséges intelligencia elemeinek használata a Középfölde sorozatukban. A "Nemesis AI"-nak nevezett algoritmust úgy tervezték, hogy az ellenfelek a játék során megtanulják a játékos sajátos harcmodorát és stílusát. Ezek az ellenfelek a játék különböző pontjain újra megjelennek, elmesélik a játékossal való találkozásaikat, és nehezebb (és a fejlesztők reményei szerint "szórakoztatóbb") harcokat biztosítanak.

A mesterséges intelligenciát többek között a Middle-earth: Shadow of Mordor játékban is alkalmazzák

Az interaktivitás mellett a másik nagy terület, ahová az MI már komolyan befészkelte magát, az a fejlesztés. Bár a képernyőn minden zökkenőmentesen zajlik a játékos szempontjából, valójában rengeteg munka van a létrehozásuk mögött. Minden jól kódolt és átgondolt játék elkészítése rengeteg időt, erőfeszítést és szeretetet igényel, ami a gyakorlatban költségekben is megmutatkozik.

A mesterséges intelligencia ebben is segíthet. Az olyan eszközök, mint a procedurális generálás, segíthetnek automatizálni a játékfejlesztés néhány idő- és munkaigényesebb részét. Ha tudjuk, hogy a rutinszerűbb folyamatokat a szoftveres segítők jól kezelhetik, az emberi alkotók és fejlesztők felszabadulhatnak, hogy a játék fontosabb részleteire koncentrálhassanak.

Nem utolsó sorban ott van a vizuális elemek kérdése, hiszen a "jobb grafika" már régóta a játékipar egyik hívószava, és nem véletlenül, hiszen mindenki szereti a jó látványt. A mesterséges intelligencia pedig segíthet kitolni a ma lehetséges határokat ebben a tekintetben.

Először is, a gépi tanulás segítségével teljesen új textúrákat lehet kifejleszteni, menet közben, szinte költségmentesen. Elegendő feldolgozási kapacitással ez akár valós időben is elvégezhető, miközben a játékos a digitális világában utazik. A világítást és a tükröződéseket is sokkal valósághűbben kezelhetik a mesterséges intelligencia rendszerek, mint az egyszerű szkriptkódok.

Az arckifejezések egy másik terület, ahol a mesterséges intelligencia segíthet. Elegendő adat birtokában egy automatizált rendszer képes nagyon élethű emberi arcokat létrehozni és animálni, ezzel megspórolva, hogy előzetesen gigabájtnyi arcanimációt rögzítsenek és tároljanak a készítők.

V.V.