Baba-mama alváskérdések - szeretet és bizalom

A felnőttnek és a gyereknek is szüksége van szertartásokra ahhoz, hogy a napi stressz és a rengeteg inger után nyugalmi állapotba kerülhessen. Érthetetlen, miért várják el a felnőttek a kisgyerektől, hogy azonnal elaludjon, miközben erre sok esetben ők maguk sem képesek.

A baba életében a 24 órás alvásébrenlét ritmus csak fokozatosan alakul ki. Egy pár hetes kicsitől még nem várhatjuk el, hogy tudja, mikor van éjszaka, és mikor nappal. Az ő biológiai óráját még a megéhezés miatti felriadás, illetve a jóllakottság utáni elalvás irányítja. Ezt a tempót kell követnünk nekünk is. Tehát akkor adjunk enni neki, amikor éhes – természetesen éjszaka is. Nem értek egyet azzal a vélekedéssel, hogy a gyereket úgy lehet jó alvóvá nevelni, ha hagyjuk sírni éjszaka. Alapvető szükségleteit mindig ki kell elégíteni, ez teremti meg a bizalom, a szeretet érzését is.

Az éjszakai szülői gondoskodás első leckéje: A csecsemőknek szülői segítségre van szükségük az elalváshoz, nem arra, hogy egyszerűen letegyék őket aludni. Néhány kisbabát le lehet tenni, amikor már elálmosodott, de még ébren van, és magától elalszik, míg másoknak szülői segítség: dajkálás, szoptatás kell az elalváshoz.

Az első három hónapban a pici csecsemők ritkán alszanak négy óránál tovább anélkül, hogy szükségük lenne táplálékra vagy a közelségedre. Viszont általában összesen tizennégy-tizennyolc órát töltenek alvással naponta. Három és hat hónapos kor között a legtöbb kisbaba nyugodtabb. Napközben hosszabb ideig vannak ébren, és éjjel akár öt órát is alhatnak egyfolytában. Hat hónapos kor körül újra számíthatsz éjszakai ébredésekre. Jó hír, hogy az idő múlásával az ébredések száma csökken, és a baba egyre könnyebben tud visszaaludni.

Ismert, hogy a hat-kilenc hónapos kisbabák legtöbbje bizonyos mértékű szorongást él át, ha édesanyjától el kell szakadnia, hiszen még úgy gondolja, ha nem látja, nem is létezik, elveszítheti őt. A szorongásra adott reakció a pityergéstől a heves sírásig igen változatos lehet.

A szülő nem ajándékba kapja a gyereket, hanem feladatnak. Bármilyen problémája van a kicsinek, amíg nem tudjuk megszabadítani tőle, addig segítenünk kell neki, hogy a baj ellenére is a lehető legjobban érezze magát. Ha éjjel fölébred, akkor meg kell próbálni megnyugtatni: ha kell, szoptatással, ha kell, azzal, hogy akárhányszor magunkhoz öleljük és ringatjuk. A baba ősbizalommal a szüleitől kér segítséget, ha ezt nem kapja meg, valószínű, hogy később nem próbálkozik újra. Lehet sírni hagyni a kicsit, de akkor necsodálkozzunk,hogy kamaszkorában egy aluljáróban keresi a megoldást a problémáira, és nem otthon.

Bogi