Koraszülött babák

A koraszülések kb. 40 %-a „spontán koraszülés”, kb. 30 %-ában a magzatburok váratlanul reped meg, vagy a terhesség során már eleve egy lyuk képződött rajta, és kb. 30 %-a pedig ún. iatrogén, azaz az orvos által előidézett koraszülés, amelynek hátterében az anya, vagy a magzat életét veszélyeztető komplikációk, a terhesség idejének téves kiszámítása, vagy a terhesség harmadik trimeszterében a magzat érettségének irreális megítélése állhat.
A koraszülött babák súlya születéskor kevesebb, mint 2500 gramm, és a szülés előbb következik be, mint a 37. hét, vagyis kisebb az esélye a babának az életben maradásra: gyakran légzési elégtelenséggel küzdenek, így lélegeztetni kell őket. Eközben fertőzést kaphatnak – amibe belehalhatnak –, ha viszont nem lélegeztetik őket, alacsony oxigénszintjük miatt agykárosodást szenvedhetnek. Ha túl sok oxigént kapnak, a látásuk károsodhat.
A koraszülött babák általában behozzák lemaradásukat, de ez inkább a későbbi hónapokban egyenletesen történik, mivel Ők az első hetekben még éretlenek, nehezebben táplálhatók, sokszor betegek, kezeléseken esnek át, gyógyszereket kapnak. Nehezebben alkalmazkodnak a környezethez mint érett társaik, sokszor még jó étvágy mellett is nehezebben indul meg gyarapodásuk. Koraszülötteknél ismert a fokozott hajlam a vashiányra, vérszegénységre, aminek pótlására oda kell figyelmi és akkor  az szépen rendeződik. A koraszülötteknek adandó tápszerek valóban nagyon táplálóak, de azokat bizonyos idő és súly elérése után a szakma szabályainak megfelelően cserélni kell.