A lépefene

Leggyakrabban a kérődzőkben mutatható ki, de ha az ember kapcsolatba kerül a beteg állattal, vagy a baktérium spóráival, akkor képes megfertőződni. Továbbfertőződésről ami egyik emberről egy másikra terjedt volna nem tudni.

Lépfenebacilusok

A lépfenének mintegy száz törzsét ismerjük. A megbetegedések a fejlődő országokban a leggyakoribbak. Maga a baktérium gram-pozitív, pálcika alakú, spóra formájában akár évtizedekig is képes fertőző maradni. A fertőzés során a szervezetben található fagociták kebelezik be a baktériumot, majd ezek a fertőzött sejtek általában a nyirokcsomókba vándorolnak, eközben a belsejükben található spóra elkezd átalakulni. A nyirokcsomókhoz érve egy hármas toxint bocsájtanak ki, ami bizonyos sejt és szövettipusokra fejti ki a hatását.

Fekete pörk a lépfenés betegen

Rendszerint a fertőzött állat húsának fogyasztásával alakul ki a megbetegedés. A fertőzésnek több típusa van, attól függően, hogy belélegezve, a bélrendszeren keresztül, vagy a bőrrel érintkezve jut e a szervezetbe. Mindhárom esetben eltérnek a tünetek. Amennyiben belégzéssel jutott be a baktérium a szervezetbe, és nem alkalmaznak kezelést az egyértelmű jelek megjelenéséig, akkor a megbetegedés halálos is lehet. Ez utóbbi egyébként influenza szerű tünetekkel rendelkezik, melyet nem túl hosszú időn belül légzésleállás követhet. Halálozási rátája 92 százalékos. Ugyan a lépfene csak ritkán terjedhet emberről emberre, a fertőzötteket mégis elkülönítik.

-TKL-

További hírek: MCOnet Egészség Online