Érszűkület: helyreállító műtét vagy gyógyszeres kezelés?

Az érszűkület nem játék. A dolog csak súlyosbodni fog, ha nem észleljük időben és nem kezeltetjük problémánkat. Érszűkület esetén a verőerek beszűkülnek, faluk merev lesz, ennek következtében kevesebb vér tud keringeni bennük, mint amennyire szükség lenne.

Cikkünk első részében részletesen megismerkedhettek az érszűkület tulajdonságaival.

Hogyan lehet azonban kezelni?

Minden eseteben a páciens járási panaszoktól függ, hogy belgyógyászati vagy sebészeti beavatkozásra kerül sor. Ha egy beteg érszűkülettel küzd, de két-háromszáz méter megtételétől még nincsenek fájdalmai, nem szükséges feltétlenül az érpályát helyreállító műtét – a gyógyszeres kezelés vagy az értorna elegendőnek bizonyulhat.

Az értorna járási gyakorlatokat foglal magában. Különböző izmokat működtetnek a gyógytornászok. Maga a beteg is megtanulhatja azonban ezeket a mozgásformákat, s otthon végezheti.

Az érműtét mellett sokszor élethosszig gyógyszert kell szedni

Gyógyszeres kezelésnél értágítókat alkalmaznak. Ezek tulajdonképpen az áramlási viszonyokat képesek befolyásolni. Az elzáródás alatti terület vérellátását így növelni tudják. Pirulás- vagy infúziós megoldással is a páciens szervezetébe kerülhet a gyógyszer. Az infúzió esetében a készítmény koncentráltabban jut be az érpályába.

Bármilyen kezelésről legyen is szó, az elzáródás alatti terület oxigénhez jutásának biztosítását el kell érni. Ezekkel a módszerekkel a sebészeti beavatkozás elkerülhető.

Ha azonban a láb vérellátása nagymértékben csökken, sebek jelennek meg rajta, sőt szöveti elhalás jelentkezik, a sebészeti műtét elkerülhetetlenné válik.

Ezen belül is több lehetőség áll a rendelkezésünkre.

A katéteres artéria tágítás során az elzárt területet átfúrják a katéterrel, melynek külsején egy ballon helyezkedik el. Ezt felfújják és az elzárást okozó rögöt az artéria falához préselve a vérellátást újra normálissá teszik.

Az érpályát helyreállító műtét az elzárt terület áthidalásával történik. Régen ezt a beavatkozást saját vénával, ma már ún. dacron protézissel végzik, mely biztosítja a véráramlást az elzárt terület alatt is. Lábszáron és alsó végtagon végzett műtétnél azonban az artériákat a behatolás során át kell vágnia a sebésznek. Ezeket lekötik, így biztosítva az elzáródás alatti terület vérkínálatát.

Ennek hétránya, hogy amennyiben az érprotézis valami miatt elzáródik, jelentősen csökken a terület vérellátása és az alsó végtag sorsa kritikusra fordulhat.

Lumbális szimpatektómiára akkor kerülhet sor, ha az áthidalásra nincs lehetőség. Minden artériának van egy szimpatikus beidegződése, ami fenntartja az ér tónusát – ezt átvágják, s ennek következtében az artéria zsákszerűen kitágul. A cél itt is az, hogy az elzáródás alatti területre lényegesen nagyobb mennyiségű vér jusson.

Ezen eljárások mellett a vérkeringést javító gyógyszereket élethosszig kell szednie a páciensnek. S amennyiben nincs akadálya, véralvadást gátló kezelést is szükséges alkalmazni.

Nem maradhatnak el a járásgyakorlatok és az sem, hogy csökkentsük a kockázati tényezőket. Így például mindenképp abba kell hagyni a dohányzást, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget kezeltetni kell.

Kapcsolódó cikkek:

Honnan tudjuk, hogy érszűkületünk van?

Hogyan kezelik a visszeret lézerrel?

B.A.