2016. 07. 28. - 13:35

Érszűkület: helyreállító műtét vagy gyógyszeres kezelés?

Érszűkület: helyreállító műtét vagy gyógyszeres kezelés?

Az érszűkület kezelését belgyógyászati és sebészeti úton is elvégezhetik az orvosok. Mindez függ a beteg állapotától is. Mikor milyen eset áll fenn és mely beavatkozás a célszerűbb?

Az érszűkület nem játék. A dolog csak súlyosbodni fog, ha nem észleljük időben és nem kezeltetjük problémánkat. Érszűkület esetén a verőerek beszűkülnek, faluk merev lesz, ennek következtében kevesebb vér tud keringeni bennük, mint amennyire szükség lenne.

Cikkünk első részében részletesen megismerkedhettek az érszűkület tulajdonságaival.

Hogyan lehet azonban kezelni?

Minden eseteben a páciens járási panaszoktól függ, hogy belgyógyászati vagy sebészeti beavatkozásra kerül sor. Ha egy beteg érszűkülettel küzd, de két-háromszáz méter megtételétől még nincsenek fájdalmai, nem szükséges feltétlenül az érpályát helyreállító műtét – a gyógyszeres kezelés vagy az értorna elegendőnek bizonyulhat.

Az értorna járási gyakorlatokat foglal magában. Különböző izmokat működtetnek a gyógytornászok. Maga a beteg is megtanulhatja azonban ezeket a mozgásformákat, s otthon végezheti.

Az érműtét mellett sokszor élethosszig gyógyszert kell szedni

Az érműtét mellett sokszor élethosszig gyógyszert kell szedni

Gyógyszeres kezelésnél értágítókat alkalmaznak. Ezek tulajdonképpen az áramlási viszonyokat képesek befolyásolni. Az elzáródás alatti terület vérellátását így növelni tudják. Pirulás- vagy infúziós megoldással is a páciens szervezetébe kerülhet a gyógyszer. Az infúzió esetében a készítmény koncentráltabban jut be az érpályába.

Bármilyen kezelésről legyen is szó, az elzáródás alatti terület oxigénhez jutásának biztosítását el kell érni. Ezekkel a módszerekkel a sebészeti beavatkozás elkerülhető.

Ha azonban a láb vérellátása nagymértékben csökken, sebek jelennek meg rajta, sőt szöveti elhalás jelentkezik, a sebészeti műtét elkerülhetetlenné válik.

Ezen belül is több lehetőség áll a rendelkezésünkre.

A katéteres artéria tágítás során az elzárt területet átfúrják a katéterrel, melynek külsején egy ballon helyezkedik el. Ezt felfújják és az elzárást okozó rögöt az artéria falához préselve a vérellátást újra normálissá teszik.

Az érpályát helyreállító műtét az elzárt terület áthidalásával történik. Régen ezt a beavatkozást saját vénával, ma már ún. dacron protézissel végzik, mely biztosítja a véráramlást az elzárt terület alatt is. Lábszáron és alsó végtagon végzett műtétnél azonban az artériákat a behatolás során át kell vágnia a sebésznek. Ezeket lekötik, így biztosítva az elzáródás alatti terület vérkínálatát.

Ennek hétránya, hogy amennyiben az érprotézis valami miatt elzáródik, jelentősen csökken a terület vérellátása és az alsó végtag sorsa kritikusra fordulhat.

Lumbális szimpatektómiára akkor kerülhet sor, ha az áthidalásra nincs lehetőség. Minden artériának van egy szimpatikus beidegződése, ami fenntartja az ér tónusát – ezt átvágják, s ennek következtében az artéria zsákszerűen kitágul. A cél itt is az, hogy az elzáródás alatti területre lényegesen nagyobb mennyiségű vér jusson.

Ezen eljárások mellett a vérkeringést javító gyógyszereket élethosszig kell szednie a páciensnek. S amennyiben nincs akadálya, véralvadást gátló kezelést is szükséges alkalmazni.

Nem maradhatnak el a járásgyakorlatok és az sem, hogy csökkentsük a kockázati tényezőket. Így például mindenképp abba kell hagyni a dohányzást, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget kezeltetni kell.

Kapcsolódó cikkek:

Honnan tudjuk, hogy érszűkületünk van?

Hogyan kezelik a visszeret lézerrel?

B.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.