2021. 05. 11. - 10:20

Elterelné a fogorvosi székben ülők figyelmét a buborék?

Elterelné a fogorvosi székben ülők figyelmét a buborék?

Nagymértékben javulhatna a fogorvosi székben ülő emberek tapasztalata, ha valós idejű betekintést nyernének abba, miként képződnek apró, erőteljes buborékok az ultragyors rezgésekkel – állítja egy új tanulmány.

Ha a fogászok eszközeit a mérnökök kicsit módosítanák, a páciensek is valós idejű betekintést nyerhetnének abba, hogyan képződnek például apró, de erős buborékok az ultragyors rezgések során, miközben fogukat javítják – hívta fel a figyelmet egy tanulmány.
 
Az úgynevezett nanobuborék-keletkezés fizikájának számos klinikai és ipari alkalmazási területe lehet, beleértve a felgyülemlett plakk eltávolítására használt fogászati ​​higiéniai eszközöket is – állítják a kutatók.
 
A felfedezések további technológiák - például a daganatsejtek szelektív célzásához szükséges eszközök – fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak, melyek hasznosítják a buborékok kipukkanásakor felszabaduló energiát.
 
Apró, de erőteljes buborékok képződnek az ultragyors rezgések során
Apró, de erőteljes buborékok képződnek az ultragyors rezgések során
 
Az Edinburgh-i Egyetem mérnökei komplex szuperszámítógépes szimulációkat futtattak le, hogy jobban megértsék a nanobuborékok kialakulásának mögöttes mechanizmusait. Ezek több tízezerszer kisebbek, mint egy tűhegy.
 
Az egyes molekulák mozgását egy vékony vízrétegben egymilliószor gyorsabban vibráló felületen modellezte, mint egy kolibri szárnyának csapkodása.
 
Az elemzésből kiderült: akkor képződhetnek nanobuborékok, amikor a rezgések miatt a víz forr, vagy ha a víznyomás olyan pontra csökken, ahol a folyadék gőzzé válik - ezt a folyamatot nevezik kavitációnak.
 
„Mostmár jobban megértjük, hogyan lehet a legkisebb mértékű rezgéseket kihasználni nanobuborékok előállítására. Ez a munka igen nagymértékben segítheti a jövőbeli kutatásokat, hozzájárul ahhoz, hogy a kutatók új kísérleteket végezzenek a nanobuborékok keletkezésének további megvilágítása céljából” – fejtette ki Saikat Datta, az Edinburgh-i Egyetem Mérnöki Iskolájának munkatársa a Nano Letters szaklapban megjelent tanulmányban.
 
László Adrienn
 

 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.