2021. 11. 16. - 10:35
Fogászati eszközök segíthetnek horkolás ellen?
Szakértők azon dolgoznak, hogy a fogászati készülékek hatékonyabban csökkenthessék az alvási apnoe és úgy általában a horkolás hatását.
A horkolás, amely nemcsak önmagában lehet zavaró, de a komolyabb problémát jelentő alvási apnoé jele is lehet, igen sok emberre jellemző.
Szakemberek most nagy munkába fogtak: azon dolgoznak, hogy a fogászati készülékek használatával hatékonyabban csökkentsék az alvási apnoe és a horkolás hatását.
Ausztrál alvás-egészségügyi kutatók a Flinders Egyetem vezetésével az obstruktív alvási apnoe standard vizsgálatának eredményeit kombinálták klinikai adatokkal ahhoz, hogy virtuális egyéni betegmodelleket hozzanak létre. Tették mindezt annak előrejelzésére, hogy egy fogászati száj-eszköz megfelel-e az adott személynek.
Fogászati eszközök csökkenthetnék az alvási apnoe és a horkolás hatását
Az alvási apnoe világszerte több mint 1 milliárd embert érint. Hatékony és megfizethető kezelésekre van szükség, hogy csökkenteni lehessen a cukorbetegség magasabb kockázatát, az elhízás, a szívbetegség, a párkapcsolati problémák és a mentális betegségek hosszú távú mellékhatásait.
„Az alvási apnoe különböző okait figyelembe vevő pontos modell, mely a terápiát az egyes személyekhez igazítja, sokkal jobb eredményeket hozhat egy fogászati készülékkel. Különösen, ha az apnoéra jellemzően használt CPAP-készülékek és más kezelések nem megfelelőek vagy nem előnyösek” – fejtette ki a tanulmány vezető szerzője, a Flinders Egyetem professzora, Danny Eckert. A szakember a Neuroscience Research Australia (NeuRA) tiszteletbeli vezető kutatója.
Hozzátette: a legfőbb klinikai kihívás a fogászati készülékekkel vagy az állkapocs-fejlődési terápiával kapcsolatban, hogy lehetetlenség pontosan megjósolni, ki fog rá reagálni.
Az új megközelítést a szakértők a Journal of Clinical Sleep Medicine folyóiratban megjelent leírásban vázolták fel.
A kutatócsoport 62 emberen tanulmányozta az új technikát. Az alanyok 29–71 év közötti férfiak és nők voltak, standard éjszakai alvásvizsgálatot végeztek rajtuk a kezelés előtt és után.
A kutatók az alvásvizsgálati adatokat, valamint a résztvevők életkorát és testtömeg-indexeit egy gépi tanuláson alapuló modellben használták fel a fogászati készülék kezelési reakciójának előrejelzésére és az alvási apnoe súlyosságának csökkentésére.
A modellezés az esetek 60–100 százalékában sikeresen jelezte előre a kezelés kimenetelét, ami rendkívül ígéretes jel – szögezték le a kutatók, akik további értékelést javasolnak nagyobb klinikai adatkészletek bevonásával.
L.A.
