2021. 09. 09. - 10:10
Meglepő plusz előnnyel is jár a fogimplantátum

A fogimplantátum felületei jelentős szerepet játszanak a szövetek rögzítésében, elűzik a nem kívánatos baktériumokat – derítette ki egy új tanulmány.
Nyilvánvaló előnyei mellett egy további plusszal is szolgálhat a fogimplantátum – mutattak rá a kutatók. A felületei ugyanis nagy szerepet játszanak a szövetek rögzítésében, s elűzik a nemkívánatos baktériumokat.
Amikor a fogorvos behelyez egy fogászati implantátumot,a nyál vagy a vérplazma azonnal bevonja azt.Az implantátumok elnyelik a vékony fehérje réteget ezen folyadékokból, amelyek elősegítik az ínyszövet kötődését, s egyben lehetővé teszik a mikroorganizmusok - köztük a potenciálisan káros baktériumok – gyarapodását az implantátum felületén.
Az implantátumok és egyéb orvosi eszközök felülete jelentős szerepet játszik a szájfehérjék adszorpciójában, azaz elnyelésében, s ezzel gátolja a nem kívánt mikroorganizmusok kolonizációját (ez a biofuuling néven ismert folyamat) – írták a szakemberek a Buffalo-i és a Regensburgi Egyetem vezette tanulmányban.

A fogimplantátum felületei jelentős szerepet játszanak a szövetek rögzítésében, elűzik a nemkívánatos baktériumokat
A Journal of Dental Research folyóiratban közzétett kutatás célja az volt, hogy a tudósok jobban megértsék ezt az összetett biológiai folyamatot. Azzal, hogy megvizsgálják a szájfehérje-réteg összetételét, valamint, hogy miként lehet azt szabályozni a biológiai anyag felületének kémiai módosításával.
Az eredmények hozzájárulhatnak az orvosi és fogászati implantátumok hosszútávú sikerességének javításához – mondta Stefan Ruhl, Ph.D., a Buffalo-i Egyetem Fogorvosi Orvostudományi Iskolájának szájbiológia professzora.
„Gyakran nem a biológiai anyag felülete, hanem a fehérje réteg az, amelyen a baktériumok kolonizálódnak vagy szöveti sejteket kötnek össze. Ezek a fehérjék segítenek meghatározni azon biológiai vagy kóros következményeket, amelyek az implantátum hosszútávú túlélését vagy annak meghibásodását eredményezik, s visszafordíthatatlan károsodást okoz a környező szövetekben a fertőzés – tette hozzá a szakember. - Ezért fontos meghatározni, hogyan lehet szabályozni az adszorpciót a bioanyag felületének kémiai módosításával a kívánt eredmény elérése érdekében.”
A tanulmányt Stefan Ruhl és Rainer Müller, Ph.D., a Regensburgi Egyetem Fizikai és Elméleti Kémiai Intézetének professzora közösen vezette.
A Müller laboratóriumában tervezett, különböző, kémiailag módosított felületekkel készült szilícium-dioxid-gyöngyök felhasználásával a kutatók felfedezték: a fehérjék vérplazmából történő elnyelését jobban befolyásolja az adszorbált fehérje mennyisége, mint a fehérjeszint összetétele.
A fehérjék nyálból történő adszorpcióját azonban közvetlenül befolyásolta a bioanyag felülete. Az adszorpció alacsonyabb volt azon felületeken, amelyek negatív elektromos töltéssel rendelkeztek, vagy amelyek taszították a vizet - ellentétben a korábbi vizsgálatok eredményeivel.
Az összetett biofolyadékok, például a nyál és a vér vizsgálata során az adszorpció Ruhl szerint kiszámíthatatlanná vált.
„A biofolyadékokban levő fehérjék közötti kölcsönhatás lényeges, ám még mindig kevéssé megértett szerepet játszhat az adszorpciós folyamatokban - magyarázta Müller. – Végső cél, hogy a felületi tulajdonságokat összekapcsoljuk a fehérjék adszorpciójával, elérve az optimális szövetkompatibilitást, de megakadályozva a mikrobiális tapadást. Ez valószínűleg nem lesz olyan egyszerű, mint vártuk.”
A kutatók által kifejlesztett, kémiailag módosított szilícium-dioxid felületek modellrendszere platformként szolgálhat a komplex biofolyadékokból származó fehérjék adszorpció-alapelveinek tanulmányozásához.
„Az implantátum-felületi bevonatok kialakításának javítása érdekében a jövőbeni kutatásoknak meg kell vizsgálniuk olyan fehérjék elnyelését, melyekről ismert, hogy elősegítik a szöveti sejtek kötődését, kolonizálják a baktériumokat, valamint a vérplazma és a nyálfehérjék összetett keverékeinek molekuláris szerkezetét” - mondta el Ruhl.
L.A.