2021. 08. 19. - 09:30

Ősi szövegek olvasását segíti a mesterséges intelligencia

Ősi szövegek olvasását segíti a mesterséges intelligencia

Vizuális pszichofizika és mesterséges intelligencia, azaz gépi tanulás segíthet a Notre Dame Egyetem kutatóinak az ősi szövegek elolvasásában.

Ahhoz, hogy elolvashassanak ősi kézírásokat, a francia Notre Dame Egyetem kutatói az emberi észlelésen alapuló mesterséges intelligencia kifejlesztését tűzték ki célul. Vizuális pszichofizika és gépi tanulás használatára törekszenek, hogy ezen szövegek olvasását megkönnyítsék.
 
Igyekezetük több millió kézirat megőrzéséhez járulhat hozzá, melyek közül néhányat még sosem olvasott el senki.
 
S míg néhány szöveg ezek közül már elérhető a nyilvánosság számára digitális felvételeken keresztül, ez csak elenyésző mennyiség. Olvasd el: Hieroglifa-fordításra is képes a mesterséges intelligencia
 
Az ősi szövegek elolvasásához a kutatók emberi észlelésen alapuló mesterséges intelligencia kifejlesztését tűzték ki célul
Az ősi szövegek elolvasásához a kutatók emberi észlelésen alapuló mesterséges intelligencia kifejlesztését tűzték ki célul
 
A projekt célja, hogy a kézzel írt iratokat egyszerűen elérhetővé tegyék, automatikus átírás útján. Gyors hivatkozásokkal a szövegek könnyen kereshetőek is lennének.
 
„Olyan történelmi dokumentumok ezek, amelyek, hogy úgy mondjam, régóta kimentek a divatból, több évszázados múltjuk van, s olyan nyelveken íródtak, mint a latin, amelyeket ritkán használnak ma már – mondta el Walter Scheirer, a Notre Dame Egyetem Számítástechnikai és Mérnöki Tanszékének docense.
 
Elárulta: új rendszerük a gépi tanulást és a vizuális pszichofizikát alkalmazza majd, amely a fizikai világ és a mentális jelenségek közötti összefüggéseket vizsgálja. 
 
Ezen belül egyik kutatási terület, hogy egy olvasó mennyi idő alatt ismer fel egy betűt vagy egy rövidítést, illetve ellenőrzi a kézírás minőségét. Olvasd el: 2500 éves szövegeket fordít le a mesterséges intelligencia
 
A kutatócsoport megvizsgálta az olvasók latin nyelvű kéziratainak átiratait, melyeket írástudók készítettek a 9. században. Majd megmérték, mennyi idő szükséges a különböző szavak és szövegrészek megértéséhez - hogy megállapítsák, melyiket könnyebb és melyiket nehezebb feldolgozni.
 
„Ezt a stratégiát jellemzően nem használják a gépi tanulásban – tette hozzá a kutató. - Az adatokat ezen, pszichofizikai mérésekkel címkézzük, amelyek közvetlenül a viselkedéses mérésekkel készült, észlelési pszichológiai tanulmányokból származnak.”
 
A hálózatot ezt követően informálják a karakterek észlelésével kapcsolatos gyakori nehézségekről, s a mérések alapján korrigálhatnak - magyarázta Scheirer.
 
Bár a projekt nagyon ígéretesnek tűnik, Scheirer csapata továbbra is dolgozik a rendszer különböző fejlesztésein. A fő probléma az átiratok pontossága. Ha valamilyen módon sérült vagy hiányos dokumentumokról van szó, ez különösen problémás. A hálózat még nem áll készen az illusztrációk kezelésére.
 
Kimondottan előnyös lehet ugyanakkor a bölcsész tudósok számára. „Azoknak, akik mélyrehatóbban meg akarnak ismerni bizonyos történelmi eseményeket és ősi kultúrákat, figyelembe kell venniük az írásos anyagokat" - jegyezte meg Connon Wood, az Educalinkapp oktatási portál történésze.
 
Vagyis, elengedhetetlen, hogy ezeket a kéziratokat megőrizzük, különösen, hogy eltűnőben lévő nyelvekről és kultúrákról van szó.
 
Hozzátette: rengeteg szöveg létezik. Ilyen például a Guatemalai Santiago de los Caballeros (Antigua) Városi Tanács törvényeit tartalmazó írások a 16. századból, amelyek a guatemalai önkormányzat kezdetét dokumentálják.
 
 
L.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.